A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)
Középkori és újkori történelem - Huszka Lajos: A Szeged–szatymazi Gazdakör története II.
2. Törvénytervezetet készítettek a homokterületek szó'ló'telepítésének korlátozására. Az előadó kiemelte mindkét intézkedés káros következményeit, s rámutatott, hogy a szegedi gazdákat anyagi romlásba viheti. A választmány úgy határozott, hogy tiltakozik minden eró'szakos beavatkozás ellen. Amíg megnyugtató kísérletek nem bizonyítják a védekezés megbízhatóságát, addig kötelező' védekezésről szó sem lehet. A homokterületek gazdasági jelentőségüket és értéküket elveszítik, ha a szőlőtelepítést bármiféle törvénnyel korlátoznák. A határozatot eljuttatták a Szegedi Gazdasági Egyesület elnökségéhez. Szabó János könyvtáros beszámolt arról, hogy a gazdakör tagsága, különösen Szatymaz ifjúsága rendszeresen olvas. Örvendetes, hogy nagyszámú a könyvkölcsönzés, de a könyvek nagymértékben rongálódtak. Karbantartásukra az egyesületnek fedezete nem volt. A vezetőség úgy döntött, hogy a gazdakör könyvtárát ezután csak a gazdaköri tag veheti igénybe. Az elnök ismertette a földművelésügyi miniszter rendeletét, „mely szerint minden gyümölcstermelő önmaga köteles védekezni a gyümölcsösében fellépő kártevőkkel szemben. Szakközegek ellenőrzik a gyümölcsösöket, s aki a gyümölcsfák gondozását elhanyagolja, az szigorú büntetésben részesül." A gazdák örültek a rendeletnek, mert azoknak az érdekeit szolgálta, akik gyümölcsösüket rendszeresen gondozták. A Szegedi Gazdasági Egyesület és a Szatymazi Gazdakör Szegeden, a Feketesas u. 12. sz. házban állandó minta borkiállítást tartott. A kör vezetősége a polgármestertől a szatymazi ligetben egy vízkifolyó megépítését és a közvilágítás javítását kérte. 1936 Kamenszky Béla elnök rajta kívülálló okok miatt az elnökséget tovább nem vállalta. A közgyűlés sajnálattal tudomásul vette, s a korelnök, Csányi Sándor szatymazi birtokost és törvényhatósági tagot ajánlotta elnöknek, aki munkásságával, gyakorlati tudásával a tagság bizalmát élvezte. Csányi Sándor megígérte : „tehetsége szerint mindent megtesz, hogy ez az egyesület, amely Szeged külterületének legrégibb egyesülete, (...) betöltse nemes hivatását". Kérte a körtagokat, hogy rokonaikat, ismerőseiket beszéljék rá a Szatymazi Gazdakörbe való belépésre. Báló István indítványára a gazdasági viszonyokra való tekintettel, az évi tagdíjat 1 pengőben állapították meg. Remélték ezáltal több kisgazda és törpebirtokos belépését. Hogy a költségvetés egyensúlyban maradjon, a javaslattevő lemondott a kör helyiségének fűtésére, világítására előirányzott 24 pengőről. Az új pénztáros átvett 16 db be nem váltott tagdíjnyugtát, 23 P 40 fillér készpénzt, a pénztári okmányokat. A 68 P 40 fillérről szóló takarékkönyvet az elnök magánál őrizte. Az év folyamán hét alkalommal gyűltek össze a gazdák, és 31 ügyirat tartalmát beszélték meg. A gazdasági felügyelőtől késői termésű vetőburgonyát kértek vagontételben. A gazdakör által vásárolt Columbus fapermetező gépet a Szeged-vidéki Gyümölcstermelő Egyesület vezetőségének eladták. A hősi szoborhoz tervezett vízcsatorna elkészítéséhez, valamint a közvilágítást szolgáló petróleum ívlámpák felállításához a város segítségét megköszönték. A hősi szobornál emlékezett meg a gazdakör és Szatymaz lakossága a nemzeti ünnepről március 15-én. A fehértói gazdakörrel jó kapcsolatot tartottak fenn. Az ünnepélyeken a szatymazi dalárdát dr. Bérczy Béla vezényelte. Egyes körtagok kifogásolták, hogy a Szatymazi Gazdakör tagjai egyenként nem 250