A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Huszka Lajos: A Szeged–szatymazi Gazdakör története II.

A Szatymazi Ifjúsági Egyesület pünkösd napján műkedvelő előadással egybe­kötött bálát rendezett. A gazdakör tagjai megjelenésükkel emelték az est sikerét. Báló István javasolta a szatymazi bortermelők érdekében, hogy a volt szeszfőzde helyén időszakos (havonta 4—5 alkalommal működő) hordóhitelesítő hivatalt állítsanak fel. Wagner Adolf bejelentette, hogy a Wagner—Zsótér faiskola 2000 nemes gyü­mölcsfacsemetét (fele cseresznye, meggy és szilva, a másik fele őszibarack és alma) osztott ki ingyen Szatymazon a szegényebb gazdák közt, és ezzel Szatymaz gyümölcs­termelésének fellendítését segítette. Az elnök felolvasta a gyümölcsértékesítés segítése érdekében végzett levelezését. Sipos Pál és több nagykereskedő ajánlatait a gazdák nem tartották megfelelőnek, ezért megkérték Wagner Adolf körtagot, hogy keresse fel a budapesti nagykeres­kedőket, és a gazdakör nevében személyesen tárgyaljon velük. Wagner Adolf öröm­mel elvállalta a megbízatást, utazási és egyéb költségek megtérítése nélkül. Dr. Fráter Zoltán felelevenítette gróf Klebelsberg Kunó országgyűlési képviselő Szeged érdekében kifejtett munkásságát. Javasolta, hogy a gazdakör tagjai a közelgő választás alkalmával ismét mellette foglaljanak állást. A Szeged- Szatymazi Keresztény Szocialista Egyesület indítványozta a gazda­körnek, hogy a munkaadó gazdák bevonásával a munkabérek megállapítására külön értekezletet hívjanak össze. 1932 A gazdakör Szatymaz gazdatársadalmának tudomására hozta, hogy a Szegedi Központi Tejcsarnok Szatymazon külön begyűjtő állomást rendez be, ha kellő mennyiségű tejet tudnak a gazdák biztosítani. Felolvasták a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara felhívását az „Arzopác" használatáról. Frank István körtag elmondta, hogy az ajánlott anyagot használta, s igen alkalmasnak találta a búza megvédésére az üszkösödés ellen. A földművelődésügyi miniszter Szatymazon szőlőoltási, metszési, borkezelési tanfolyam szervezését és megindítását rendelte el, teljesen díjtalanul, Szepesy József kerületi borászati és szőlészeti felügyelő irányításával. Az elnök „hosszabb beszédben elemezte a rossz gazdasági viszonyok szülte nyomort", s kérte a körtagokat, hogy „mint a múltban, úgy a jelen évben is mun­kálkodjanak a" kisrongyos akció minél sikeresebb megvalósításáért. Alamizsnákkal, alkalmi jótékonykodásokkal a módos gazdák nem enyhíthették a nincstelen és a törpebirtokos családok nyomorát. A különféle adóterhek, a leszorított napszám­bérek szaporították a kisrongyosok létszámát. A nehéz pénzügyi viszonyok miatt a házról-házra járva történő pénzgyűjtési akciót nem tartották eredményesnek. Megkérték a plébánost, hogy a szószéken hívja fel a figyelmet az önkéntes természet­beni adakozásra. Sokszorosított felhívásokat juttattak el a jobb módú gazdákhoz, hogy adományaikat az iskoláknál adják le. A szaktanfolyam és a nyomorenyhítő akció a körülményekhez képest jó ered­ménnyel végződött. A közgyűlés gyér látogatásával ellentétben, a kör könyvtárát 21 tag 34 alkalommal kereste fel könyvkölcsönzés végett. 247

Next

/
Thumbnails
Contents