A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Régészet - Vörös Gabriella: Hunkori leletek a Szeged–szőregi homokbányából

III. A leletanyag rövid értékelése A férfisírban talált csatok és szíj végek, valamint a kerek „flitter" az öv tartozékai voltak. (I.t.2—8.) Elképzelhető, hogy az együttes nem teljes, hiszen a sír bolygatott, vagy alaposan kirabolt volt. A tárgyak összetartozását azonos anyaguk, hasonló kivitelük, és teljesen megegyező díszítésmódjuk tökéletes stílusegysége támasztja alá. A nagyobb méretű lemez a derekat övező szíj végén lehetett. (I. t. 2.) A díszítetlen csat pedig valószínűleg a kard felfüggesztését szolgálta (I. t. 8.), ennek a szíjnak a végét díszíthette a kisebb lemezke (I. t. 3.) A csatok közös jellemzője a tömör, kovácsolt, U formájú csatfej. A csat vékony ezüst lemezes kettős szorítóját öt apró szegeccsel erősítették a szíjra. Az öv dísze volt még az az ezüst „flitter" is (I. t. 4.), melyet vagy a szíjra, vagy a csattestre a szegecsek fölé erősítettek. A szíjra való felerősítése hasonló lehetett a koraavar sírleletekben gyakori ólombetétes megoldáshoz

6 (6. kép) övkészletünk földrajzi szempontból legközelebbi párhuzamai közé tartozik a Kiszombor В temető 209. sírjában lelt tárgyak alapján rekonstruálható öv.

7 A tagolt peckü szíjszorító lemezes ezüst csaton kívül

8 a medencében talált két „kúpos, belül üres rosszezüst gomb" is az övhöz tartozott. Az egyik méretre is pontosan megegyezik a mienkkel, nincsenek átfúrva, tehát felerősítésük módja is azonos lehetett.

9 A síregyüttesben szereplő nittszeggekkel átütött ezüst lemeztöredékek díszíthették a szíjvéget, vagy magát az övet is.

10 Hasonló övvel temethették el a Klárafalva В temető 12. sírjában nyugvó halottat is, erre vall a mienkhez hasonló vascsatja és két félgömb alakú pitykéje.

11 Csatunknak jó formai párhuzamát találtuk meg a Klárafalva-Vasútállomás lelőhely 2. női sírjában is.

12 Ritkán vasból is készítettek hasonló csatokat, de erős korrodálódásuk miatt a hiteles összehasonlításra nem adhatnak elég alapot.

13 A csatokból és szíjvégekből álló együttesek a barbaricum területén elvétve női sírokban is előfordulnak. Ezen kevesek közé tartozik a Zagyvarékason feltárt női sír öve.

14 Az ezüst övcsat és szíjvég bronzból formált pontos analógiája Sándorfalva-Eperjesen, egy hunkori szarmata településen került elő ugyancsak női sírból.

15 Szíjvégeink formájára a legközelebbi párhuzam Pancsováról ismeretes.

16 Sajnos a múlt század végén előkerült leletek síron belüli elhelyezkedéséről semmit nem tudtunk meg. 6 Az avar ólombetétes veretek szerkezetéről legutóbb H. Tóth Elvira értekezett. H. Tóth E. 1983. 19. kép 3. 7 Párducz M. 1950. XLIX. t. la—b. A leírás szerint a csat anyaga bronz (im. 19.), valójában azonban ezüst. 8 Párducz M. im. 1950. XLIX. 5—6. 9 Párducz M. 1950. XLIX. t. 6. „Fiitterünkhöz" több párhuzamot is találtunk. A formájában (köralakú, domború közepű, szélén gyöngydrótot utánzó díszítésű) és méretében (1,0—1,2 cm) közeli párhuzamok két csoportba oszthatók: olyanokra, amelyek átfúrtak, és amelyek nem. Az átlyukasztott darabok bizonyosan felvarrt ruhadíszek voltak. Ide tartoznak pl. a regölyi fejedelmi sír fiitterei (Mészáros Gy: 1970. 15/1.), a szarmatakoriak közül pl. Hódmezővásárhely-Papere-Tarjánvég lelőhelyről származó darab (Párducz M. 1937. 139.). 10 Párducz M. 1950. XLIX. t. 9—12. 11 Párducz M. 1950. L. t. 4—6. 12 Párducz M. 1950. XCVII. t. 3a—b. Ezen kívül Endrőd—Kocsorhegy 5. sírjában is volt ehhez tipológiailag nagyon közel álló csat. (Juhász I. 1978. I. t. 11.) 18 Többek között: Szentes—Sárgapart 34. sír (Párducz M. 1950. XXI. t. 1.), u. ott 46. sír (im. XXIX. 1.1.). 14 H. Vaday A. 1974/75. 26. t. 13—14. 15 Fodor István és Galántha Márta ásatása. Mindkettőjüknek köszönöm, hogy az anyagot feldolgozásra rendelkezésemre bocsátották. 16 Párducz M. 1963. V, t. 5, 17. 22