A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Nagy Zoltán: Franz von Querlonde jelentése a szegedi vár 1768. évi állapotáról és erődítési terveiről

Észrevételek a szegedi erőd terveire vonatkozóan A régi várnak, s a külső erődnek pontos helyszínrajzát adja Durchlasser 1751. évi tervrajza,

24 amelynek magyarázó szövegeiből jól tájékozódhatunk az egyes épületek, de különösen a külső erődítmény állapotáról. Feltünteti mindenekelőtt azokat a földsáncon lévő szakadékokat, amelyek a vízmosás következtében keletkeztek. Az erődítmény sáncai köré írt magyarázatában megállapítja, amire Querlonde is utalt, hogy a városi lakosság a sáncfalakból sok földet elhordott saját céljaira. Ez a terv azonban még nem tesz javaslatot a hibák kijavítására. Az 1761-ben készült Plan von der Vöstung Segedin

25 nem mutatja be a külső erődítményt, hanem csak a régi várat. Újdonsága ennek a tervrajznak az, hogy a vár korábban is meglévő védőműveit körülfogó, négybástyás, ravellinos és lunettás védőövet tervez. Breüningnek ugyancsak 1761-ből való terve

26 bemutatja a külső erődítményt is, s utal a már 1751-ből ismert hibákra. A külső erődítmény megerősítésére nem javasol újabb védőműveket, a belső várnál pedig az előbbi tervrajzon látható külső védőöv tervét szemlélteti. Durchlasser 1763. évbeli tervrajza

27 még mindig csak szemlélteti a külső erődítmény hibáit. Magyarázó szövegében utal arra, hogy a Haditanács hadmérnöki osztályának helyettes parancsnoka, Gróf Harsch táborszernagy elrendelte a város területén lévő épületeknek a készülő erődépítés miatti lerombolását. Erre azonban nem került sor. A külső erődítmény javítására és további megerősítésére a tervrajz nem utal, viszont a vár körüli, a fönnebb említett tervek kettős védőműve köré még egy harmadik övezet létesítését is javasolja. A vár belső épületeit profil-és homlokzati rajzokban szemléltető Cischini-féle műszaki felvételek

28 ugyancsak arra vallanak, hogy az ekkori tervek elsősorban a tulajdonképpeni vár külső, két-három soros védőművekkel való megerősítésére és a belső épületek javítására, s újakkal való bővítésére irányultak. A Lauer-féle tervrajz

29 alapján meg lehet állapítani, hogy a külső erődítmény hibáit időközben kijavították, s hogy a várbeli kazamatáknak a tiszai oldalán való kiépítését megkezdték. A Pintershofen-féle kazamata-helyszínrajzok is arról tanúskodnak, hogy ebben az időben a fő gondot a régi várnak belső fejlesztésére, s a közvetlen köréje vont védőművek építésére fordították. A régebbi védőműveknek a vár falai körül való megerősítését, s újabbakkal való létesítését, valamint a várban lévő egyes, már amúgy is leromlott állapotú épületek felújítását, s szerinte egy négyszögű erőddé való átalakítását Querlonde helytelennek és stratégiai szempontból hiábavalónak tartotta. Véleménye szerint ez a „kiserőd" csak mint belső menedék, visszavonulási hely céljára lehet alkalmas, abban az esetben, ha egy nagyszabású, külső erődítmény fogja körül. Olyan terv, amely ebben az időben ilyen cél érdekében készült, az ismert tervrajzok között nem található. Az a terv, amely Queronde tetszését megnyerte, bár a rosszul értelmezett takarékosság következtében nem egészen megfelelő, csak Durchlasser 1763. évi, vagy Lauer 1764. évi tervrajza lehetett. Kétségtelen, hogy a Durchlasser-féle terv magyarázó szövege kifejezetten utal az ekkor kezdődő erődítményépítkezésre. Sajnos a vonatkozó terv24 Durchlasser 1751. 25 Plan von der Vöstung. 26 Breüning 1761. 27 Durchlasser 1763. 28 Fr. M. Cischini (?) 1763. I. és Fr. M. Cischini II. 1763. 29 Lauer 1764. 161