A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Nagy Zoltán: Franz von Querlonde jelentése a szegedi vár 1768. évi állapotáról és erődítési terveiről

Tény ezzel kapcsolatban csak annyi, hogy 1773-ban a tüzérkapitány lakása már helyre volt állítva.

12 Rendkívül fontos Querlonde-nak az a megállapítása, hogy az épület falai, az említett repedezések ellenére is — amelyek feltehetően csak külszíni repedések voltak— szilárdnak tűnt előtte, s véleménye szerint még sokáig képes megmaradni. Ezt a véleményét bizonyára a fóTalak rendkívüli vastagságára alapozta. És valóban, az épület falai, miként azt Cs. Sebestyén Károly a korabeli műszaki felvételek adatainak átszámításával megállapította, 1,1 méter vastagok voltak.

13 Semmi kétség nem férhet ennek a ténynek alapján ahhoz, hogy a tüzérségi szertár épülete már a középkorban is fennállott. Helyesen állapította meg Querlonde azt is, hogy ez a szertár az erődítmény jelentó'ségéhez képest kevéssé kielégítő', még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy ezt „kiegészítették a szemben lévó' kazamatákkal". Ezzel kapcsolatban megjegyzendő', hogy ez a kiegészítés valójában nem a kazamatákban, hanem a középkorban a Palatium szerepét betöltő' épületmaradványban és a hozzá csatlakozó kazamatákban történt, miként az már Durchlasser 1751. évi és Breüning 1761-béli tervrajzain is szerepel, mint „egy régi, használhatatlan tüzérségi szertár".

14 Querlonde végül is arra a következtetésre jutott, hogy ennek a kérdésnek a rendezése, vagyis a tüzérszertár helyreállítása még felülvizsgálandó, különösen addig, amíg a „Császári és Királyi Felségek helyénvalónak ítélik a nagy szegedi eró'd felépíttetését". A külsó', nagyeró'd tervét egyébként Querlonde nem „a fentiekben", hanem jelentésének utolsó fejezetében tárgyalja. A vízmű A tiszai rondellában létesítendő' vízemeló' berendezéshez két, egymástól némileg eltéró' terv készült.

15 Ismeretes egy harmadik terv is, amely azonban bizonyára 1804-bó'l való, amikor a berendezést korszerűbb kivitelben felújították.

16 Querlonde látogatása idején a vízmű berendezése már folyamatban volt, de az valójában csak néhány évvel később fejezó'dött be. Querlonde úgy vélte, hogy ez a „bonyolult" szerkezet nem lesz elegendő' a sokigényű vízszükséglet kielégítésére. Másrészről úgy vélekedett, hogy — bár a rondella „nagyon szilárd" épület — az ellenség szeme előtt van, s ezért azt könnyen lerombolhatja. Ebben az esetben is arra a következtetésre jutott, hogy helyesebb lenne ennek a munkának a felfüggesztése, s a vízmű létesítésére más, egyszerűbb és nagyobb vízmennyiség szolgáltatására képes megoldást kellene találni a „nagyerőd"-re vonatkozóan kidolgozandó tervben. Jelentésének utolsó fejezetében erre nézve maga is igen figyelemreméltó javaslatot tett, amelyre az alábbiakban még visszatérünk. Ismeretes, hogy a vízmű megépült, s az 1775-ben és 1776-ban készült tervrajzok szerint már nemcsak a várbeli, hanem a váron kívüli katonai épületek egy részét, mint az éléstárt és a budai kapuhoz közeli kaszárnya igényeit is kielégítette.

17 12 Grund-Riss und Profil 1773. 13 Cs. Sebestyén Károly 1931. 215—216. 14 Durchlasser 1751.: E — Ein altes unbrauchbares Artillerie Magazin". „Lauer 1764.: „Altes Artillerie Depositorium". 15 Plan und Profil ... Brunnen 1765., Wasser Maschine 1765. 16 Grundriss und Durchschnitt 1804. 17 Nagy Zoltán 1985. 80. 157