A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)
Középkori és újkori történelem - Nagy Zoltán: Franz von Querlonde jelentése a szegedi vár 1768. évi állapotáról és erődítési terveiről
Franz von Querlonde jelentése a szegedi vár 1768. évi állapotáról és erődítési terveiről NAGY ZOLTÁN (Budapest) A szegedi várnak a hódoltság utáni újjáépítése 1740-ig befejeződött. Ez a felújítás azonban gyors ütemű volt, s egyáltalán nem bizonyult tartósnak. Az 1751 és 1776 között készült műszaki felvételek, felújítási és újabb építkezési tervek is arra vallanak, hogy a vár épületeinek jelentós része a XVIII. század közepére már ismét meglehetősen leromlott, elavult állapotban volt. Az újabb haditervek, amelyek még a török uralom alatti területek felszabadítására irányultak, ugyancsak szükségessé tették, hogy a már magyar kézen lévő délvidéki erődítményeket, mint elsősorban éppen a szegedit, megerősítsék, s nagyobb haderők befogadására, a támadások megindítására alkalmassá tegyék. A szegedi belső vár és külső erődítmény felújításának, új épületekkel és védőművekkel való megerősítésének nagyobb lendületet adott az akkor még korrégens II. Józsefnek a délmagyarországi, horvátországi és dunántúli erődítmények tanulmányozása során, 1768-ban történt szegedi látogatása. II. József 1768. április 19-én érkezett Szegedre, ahol csak rövid ideig tartózkodott, s 21-én már Aradon volt, ahonnan Temesváron, Titelen, Péterváradon, majd pedig Eszéken folytatta tanulmányútját. Tapasztalatairól szűkszavú, de így is rendkívül hasznos adatokat tartalmazó feljegyzéseket készített. A bécsi Staatsarchivban őrzött, egyelőre kiadatlan, francia nyelvű kéziratát kivonatosan ismertette Marczali Henrik. Szegedi tartózkodását illetően néhány kiegészítő adatot közölt Reizner János. 1 Szegeden, ahol tanulmányait megkezdte, a délután folyamán, Mertena Ferenc várparancsnok, s minden bizonnyal Franz von Querlonde társaságában, megnézte a várat. Feljegyzéseiben kiemeli, hogy stratégiai szempontból jó helyen van, de rossz állapotban. A várbeli épületek közül csak néhányról tesz említést, s úgy véli, hogy a kazamaták jók, s a kaszárnya is meglehetős, de a fegyvertár s a tiszti szállás rossz karban vannak. Az aradi vár terveinek, s magának a várnak a láttán arra a következtetésre jutott, hogy „jobb lett volna erre nem adni ki pénzt és inkább Pancsovat vagy Szegedet, vagy más helyet a Tisza vagy a Duna mellett" kellett volna megerősíteni. Szűkszavú megjegyzéseiből is nyilvánvaló, hogy a szegedi várnak kiemelt jelentőséget tulajdonított. Kétségtelenül ennek a felismerésének köszönhető Querlonde részletes jelentése. 2 amelynek eredeti francia szövegét és magyar fordítását az alábbiakban közöljük. 3 1 Marczali Henrik 1881. I. 401—402., Reizner János 1899—1900. I. 380—381., Péter László 1983. 18. 2 Remarques sur la Forteresse de Segedin. Segedin 1768. Wien, Kriegsarchiv, Inland с. V. (Szegedin № 1.485/17 а . 3 A francia szöveg magyarra fordításáért ezúton is hálás köszönetet mondok dr. Máy István tanár úrnak. 139
