A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Néprajz - Juhász Antal: Öttömös településtörténete

Öttömösre több mint három évtizeddel a puszta eladása után is a törpebirtok voltjellemző' : a gazdaságok 13 %-a az 1 hold alatti, 43,7%-a az 1—5 holdas kategóriába tartozott. A homokföldek alacsony aranykorona értékét figyelembe véve, az 5—10 hold közötti gazdaságok nagy része is tulajdonképp törpebirtoknak tekinthető'. Kevés volt a kisparaszti s még kevesebb a középparaszt gazdaság. A gazdaságok termelési szerkezetét érdemes a szomszédos Pusztamérgessel összevetnünk. Művelési ágak 1935-ben

15 Öttömös Pusztamérges Szántóföld 1215 kat. hold 2288 kat. hold Kert 8 kat. hold 54 kat. hold Rét 183 kat. hold 405 kat. hold Szőlő 274 kat. hold 724 kat. hold Legelő 88 kat. hold 409 kat. hold Erdő 82 kat. hold 105 kat. hold Nádas 6 kat. hold 34 kat. hold Földadó alá nem eső 114 kat. hold 218 kat. hold 1970 kat. hold 4237 kat. hold Mérges pusztát néhány évvel Öttömös után, 1902-ben parcellázták, talajviszonyai hasonlók, ezért a határ használata községünkével jól összehasonlítható. Öttömösön a községhatár 61,6%-a, Pusztamérgesen 54%-a volt szántóföld, a legeló' és a szó'ló' aránya viszont Pusztamérgesen volt nagyobb. Ennek az a magyarázata, hogy Pusztamérgesen több volt a nagy gazdaság és 1903-ban a parcellázást végző Ormódi Béla 300 holdas, 1906-ban egy Grüner nevű úri birtokos 130 holdas szó'ló'telepet létesített.

16 Öttömösön nem létesültek ilyen nagyságú, úri birtoklású szőló'telepek, viszont tanyás gazdaságaiban jelentős volt a szőlőtermesztés : egy gazdaságra több mint 1 kat. hold szőlő jutott. 1949-ben Öttömösön 204 lakóházban 776 személy élt. Közülük a faluban 59 házban 208 ember lakott,

17 ami arra vall, hogy a puszta kiosztásával egyidejű házhelyparcellázással kialakított „falumag" igen lassan, de fejlődött. A külterületi népesség aránya 1949-ben 73,2% volt. A századfordulón parcellázott puszta — a tízévenként tartott népszámlálások tükrében — 1930-ban ért a legmagasabb benépesedési szintre : 940 ember élt 209 lakóházban, 2005 kat. hold területen. Tíz évvel később 911 lakos, 1949-ben — mint láttuk — már csak 776 lakos élt Öttömösön. Az 1941—1949 közötti népességcsökkenést részint a világháborús veszteség, részint az 1945. évi földreform idején a szomszédos Kisszállásra, volt uradalmi földre való elvándorlások magyarázzák. Öttömösön ugyanis — mint az 1935. évi birtokstruktúra mutatja —jóformán nem volt a szegényparasztok számára kisajátítható és szétosztható gazdabirtok. Vizsgálatra szorul viszont, milyen körülmények váltották ki, hogy a község népességének a határ betelepülése óta csaknem egyenletes gyarapodása 1930—1941 között nem csupán megállt, hanem kismértékű fogyás következett be. E vizsgálódás túlmutat vállalt feladatunkon, de annyit föltételezhetünk, hogy az adott birtokstruktúra, az elmaradott termelési eszközök mellett, a kedvezőtlen földrajzi helyzet (városi piactól távoli fekvés) 15 Uo. Magyar Statisztikai Közlemények, Új sor. 99. Bp. 193., 163. 16 Dr. Grüner Fülöp : Pusztamérges község története. Szeged, é. n. 17 KSH. 1949. évi népszámlálás. 11. Bp. 1951. 84—86. 133