A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

In memoriam Börcsök Vince (1925–1985)

homoki szó'ló'kultúráról és ezekben gyümölcs özó'en fölhasználta kiterjedt alsótanyai rokonságának és sok más tanyai parasztcsaládnak nemzedékeken át fölhalmozott tapasztalatanyagát. Ezekkel az írásaival méltó emléket állított a futóhomokon kultúrtájat teremtő' parasztságnak, amelybó'l származott. Mindig fontosnak tartotta gyűjtései, tanulmányai eredményeinek szélesebb körű megismertetését. Ezért szívesen írt népszerűsítő' cikkeket, tevékeny szerepet vállalt az 1960-as években kibontakozó honismereti mozgalomban. Hosszú éveken át dolgozott a Megyei Módszertani és Továbbképzési Intézet honismereti szakreferenseként. Járta a falusi művelődési otthonokat, iskolákat, tanácsokat adott, új szakköröket kezdeményezett, és hasznos útmutatást nyújtó kiadványokat szerkesztett. Fáradhatatlan szervező volt, pedig mindezt tanári és kutatói munkája, a család és a gyermeknevelés mellett tette. Sokszor csodáltuk és nehezen értettük, honnan volt energiája, lendülete mindehhez. Az utóbbi időben már betegséggel küszködve, de napjai mindig hasznosan teltek. Börcsök Vince, a pedagógus, a néprajzkutató nem élt hiába. Négy gyermekén kívül emberpalánták százait tanította új és új ismeretekre, nevelte emberségre és néprajzi munkásságával beírta nevét a szegedi népéletkutatás történetébe. I.A. 12