A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Néprajz - Juhász Antal: Öttömös településtörténete

A kétezer holdnyi puszta egynegyede hasznavehetetlen homokbucka volt, ám egytizedét birtokosa már művelte. A művelés módjáról az 1879. évi kataszteri térkép tájékoztat.

3 A fölmérés szerint a határ 4 dűlőre tagolódott, melyek közül Belső Ötömös, Spenger és Kis Ötömös Magyar Imre, a Pap-dűlő a Skopetz-örökösök birtoka volt. Belső Ötömösön a Magyar család tekintélyes, körülkerített majorságot épített ki, amelynek körvonalait már az 1862—63. évi, II. országos katonai felmérés térképet sejteni engedi. Méreteire abból is következtethetünk, hogy az 1857. évi összeírás a majorban 62 idegen munkást talált.

4 A majorban 7 épület, közelében gondozott park mellett 1 épület volt és távolabb 1 szélmalom is. Észak-nyugat, nyugat és dél felől a majort telepített erdő vette körül, védelmet nyújtva a homokfúvástól (1. ábra). A határban kizárólag Magyar Imrének voltak szántói és kaszálórétjei, a Papdűlőt birtokosai teljes egészében legelőül használták. Ez a dűlő a térképen talált följegyzés szerint utóbb a Skopetz-örökösöktől a szabadkai Csamprak Gigó, az egri Öttömosi János és Magyar Imre tulajdonába került. A határ népessége 1869-ben 63, 1880-ban 91, 1890-ben 100 személy volt,

5 és minden bizonnyal valamennyien a Magyar család majorjában éltek. 1886-ban a birtokos kezdeményezésére a pusztát közigazgatásilag a kb. 40 km-re fekvő Sándorfalvához csatolták, majd a közelebbi Horgos községhez került. 1895-ben özv. Magyar Imréné 1504 kat. holdnyi földbirtokán 62 holddal több szántó, 7 holddal több szőlő volt, mint 45 évvel azelőtt, és a birtokos a futóhomok megkötésére 167 kat. hold erdőt telepített.

6 A Magyar család, Bálint Sándor szerint, 1897-ben parcellázta föl öttömosi birtokát. Megtaláltuk a határ 1905-ben és 1907-ben készült birtokvázlatát: előbbi térkép a puszta parcellázása utáni, de az új tulajdonosok megtelepedése előtti állapotokat tükrözi — utóbbi viszont már föltünteti a tanyákat, tanyaudvarokat, megkülönbözteti a szántók, a szolok, a legelő és a rét területét.

7 Ebből a parcellázás időpontja nem derül ki, de arra következtethetünk, hogy a kiosztás 1905 előtt néhány évvel történhetett. A visszaemlékezők úgy tudják, hogy az első telepesek 1900 körül jöttek az ötömösi pusztára. Egy 1908-ban megjelent újságcikk szerint Ötömös „fogantatása alig 10 évvel ezelőtt történt."

8 Az 1900. évi népszámlálás Öttömösön 544 főnyi népességet regisztrált, míg tíz évvel korábban mindössze a birtokos és a major cselédsége (100 fő) élt a pusztán. Ez aláhúzza, hogy a kiosztás 1900 előtt történt. A parcellázást a szabadkai közgazdasági bank végezte. „A közeli vidékről mindenfelől jöttek szegényebb sorsú polgárok, akik otthon eladták néhány holdnyi földecskéjüket, házukat s elmentek Otömösre, hogy ott vegyenek 4—5-ször annyi irdatlan erdőt vagy sívó homokot" — írta a korabeli krónikás. Bálint Sándor az egyházi anyakönyvek alapján megállapította, hogy „Ötömösön leginkább Alsótanya szegényparaszt népe telepedett meg."

9 Az 1907. évi határtérképen 164 új tulajdonost számol3 Csongrád Msgyei Levéltár (CsML), Hódmezővásárhely: Ötömös kisközség kat. térképe, 1879. HvK 20. 4 CsML, Szentes, Ötömös községi átnézete, 1857.—Az október 31-én a majorban lévő cselédek közül 27 mária-theresiopoli (szabadkai), 14 mélykúti, 6—6 jánoshalmi, illetve gyóni, 5 tatházi, 4 halasi származású volt. 5 Az adatok forráshelye: Az 1930. évi népszámlálás. Magyar Statisztikai Közlemények, Új sor. 83. Bp. 1932. 45. 6 Özv. Magyar Imréné Sándorfalva község birtokosai között szerepel : A magyar szent korona országainak mezőgazdasági statisztikája. 2. Bp. 1897. 7 CsML, Hódmezővásárhely, Öttömös kataszteri birtokvázlata, 1905. és Öttömös kat. birtokvázlata, 1907. HvK 22. 8 A vármegye új községe. Szegedi Napló, 1908. 202. 3. 9 Bálint Sándor 1976. 208. 126