A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Vörös Gabriella: Települések Csongrád megyében az 1–5. században (Lelőhelykataszter)

elő belőle. Az 5. és a 9. gödörben mutatkoztak szarmata leletek, a többiben bronzkori edénytöredékek is voltak.

27 24. Hódmezővásárhely-Újváros, Franciszti téglagyár Párducz Mihály 1936-ben egy csaknem tökéletesen épen maradt földbe vájt szabadtéri kemencét dokumentált a lelőhelyen. Az előterében talált kerámiaanyag alapján 3-4. századinak határozta meg.

28 25. Klárajalva-Vasút utca Nagy Katalin 1974-ben három gödröt figyelt meg, melyeknek átmérője 150-200 cm között volt. Betöltésük réteges, néhol erősen hamus, átégett, kevés kerámiát és állatcsontot tartalmaztak.

29 26. Kövegy Trogmayer Ottó 1957-ben a község szélén található agyagbányában egy meredek falú, kitapasztott aljú gödör részletét tárta fel. Alján szabálytalan elhelyezkedésű karólyukak nyomait figyelte meg. Az átégett paticsnyomok és a nagyszámú kerámiaanyag a szarmata korból származik.

30 27. Makó-Vöröskereszt 1937-38-ban útépítés alkalmával gazdag 4-5. századi szórványos kerámiaanyag került elő. Párducz Mihály ezt követően a veszélyeztetett területen 34 gödröt tárt fel, melyek közül csupán négy volt szabályos méhkas alakú, huszonkettő szabálytalan, négy csonkakúpos, egy négyzetes. A megfigyelések szerint négyzetformájú paticcsal fedett házalakok is napvilágra kerültek, de ezeket nem figyelték meg hitelesen. Kiégetett gödröket az ásató és az útépítést vezető leletbejelentő is említ.

31 28. Maroslele-Téglaház Nagy Katalin 1965-ben korai szarmata település lakóházait, szemétgödreit és gabonás vermét tárta fel.

32 29. Mártély-Druzsba telep Nagy Katalin 1971-ben négy szarmata kori gödör formáját rögzítette, melyek közül három kisebb, egy pedig igen nagy méretű volt.

33 30. Mártély-Nagy Imre háza Gazdapusztai Gyula 1958-ban a tanya udvarán egy tapasztott falú, méhkas formájú verem részletét bontotta ki, jellegzetes szarmata kori kerámiával és állatcsontleletekkel.

34 31. Nagymágocs-Paptanya 1983 és 1986 között 7000 m

2-es felületen a 4. század vége és az 5. század közepe közé keltezhető későszarmata település részletét tártuk fel. Az árkokkal és kerítések27 TJM 720-724/935. Banner János 1937. 61-62. 28 Párducz Mihály a kemencét edényégetőnek határozta meg: 1937. 78-81. 1-2. kép Meghatározását Nagy Margit is átvette: 1984. 199-200. 29 RégFüz. 1975. 79. 30 MFM Rég. Ad.: 234-76. MFM 57.1.1-14. Rég.Füz. 1958. 31. 31 Párducz Mihály 1939. 133-146. A leleteket az MFM őrzi, nyilvántartásba vételük mindezidáig nem történt meg. 32 RégFüz. 1966. 33. 33 Rég.Füz. 1972.52. 34 Rég.Füz. 1959. 31. 87