A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Szőllősy Gábor: Dr. Fábián Gyula munkássága – működőképes másolatok népvándorláskori íjakról

ilyen modell-íjon mérte meg többek közt a korai avar - erősen felhajló szarvú - és a kései avar - enyhén felhajló szarvú - íjtípusok mechanikai tulajdonságai közötti különbséget. 1966-67-ben genetikusi minőségben hosszabb ideig Edinbourgh-ban folytatott kutatásokat. Ennek eredményeként készült a már említett, fénanalízisse! foglalkozó angol nyelvű könyve. Ott tartózkodásának ideje alatt bemutatta egyik honfoglaláskori magyar íjrekonstrukcióját a Society of Archer - Antiquaries-ben. Az íj nagy elismerést váltott ki és a társaság Fábián Gyulát teljes jogú tagjává választotta. Innen datálódik közeli barátsága W. F. Patersonnal, a keleti íjak jeles szakértőjével és jó kapcsolata Graysonnal, az Egyesült Államok egyik legnevesebb régiséggyűjtőjével. Az egyesületi tagság és a Patersonnal való barátság folytán nagyon jelentős mennyiségű régészeti és kultúrtörténeti szakirodalomhoz jutott hozzá főleg a belsőázsiai lovas nomád népekkel kapcsolatban. Sűrűn előfordult, hogy az egykorú forrásokban szinte pontosan ugyanazoknak a módszereknek a leírását találta meg, amely módszerekre korábban íjkészítés közben saját maga is rájött. Fábián Gyula rekonstrukcióinál a régészeti eredményeket is maximálisan figyelembe vette. Helyzete azonban nem volt könnyű hiszen korábban az ásatások íjleletekben nem bővelkedtek, valamint az e témával foglalkozó régészeti irodalom is kevés volt. Népvándorláskori íjat „in situ" csak az 1980-as évek elején láthatott. Ezzel együtt a népvándorláskori nomád íjak rekonstruálásának kérdését alapvetően megoldotta. Publikációi alapján egy ügyes kezű ember el tud készíteni egy működőképes honfoglaláskori magyar íjat. (Erre van is példa). Foglalkoztatták a részletkérdések is, így a tegez és annak használata. Készített tegezrekonstrukciókat is. A nyilaknak a tegezben való elhelyezését illetően meggyőződése volt, hogy nem a tegez fenekének védelme miatt voltak a nyilak heggyel felfelé elhelyezve a tegezben. Szerinte ennek íjkezelési, lövéstechnikai okai lehettek. A kérdés kísérleti vizsgálatára azonban váratlanul bekövetkezett halála miatt nem kerülhetett sor. Dr. Fábián Gyula 70 éves korában, 1985 május 25-én halt meg szívroham következtében. A gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1975-ben Fábián professzor szellemi irányításával létrejött egy íjász klub, amely nem az olimpiáról ismert céllövő íjászatot, hanem az ú.n. terep- vagy mezei íjászatot mívelte, erős történelmi érdeklődéssel kísérve. A klub 1982 körül elsorvadt, majd ennek maradványaiból 1988-ban megalakult a Magyar Terep- és Vadászíjász Egyesület. íjászati kérdésekben készséggel állunk a kollégák rendelkezésére. Címünk: MTVIE 2100, Gödöllő Pf. 137. IRODALOM Fábián Gyula és m.társai: 1965 (I. kiad.), 1967 (II. kiad.) Állattan, Budapest Fábián Gyula: 1967 Archeológia experimentális Természettudományi Közlöny 1967.3. sz. Budapest Fábián Gyula: 1968 Phaenoanalisis and Quantitative Inheritance Budapest 694