A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)
Lovász Emese: Újabb adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5–6. századi történetéhez (Az egerlövői temető)
maradványait egy esetben sem tudtuk megfigyelni, meglétére még elszíneződés se utalt. Koporsókapcsok sem voltak a leletek között. Néhány sír olyan szűk volt, hogy a halottat szorosan textilbe vagy gyékénybe csavarva helyezhették el bennük, erre utalnak az erősen felhúzott vállak is. A halottak minden esetben a hátukon, nyújtott helyzetben feküdtek. Különleges jelenségre figyeltünk fel a 25. számú sírnál. A nagyon szűk sírgödörbe eltemetett, idős nő bal kézfeje hiányzott. A behajlított alkarra egy követ is helyeztek. A sír egyébként bolygatatlan volt, poliéder gombos ezüst fülbevalóit is érintetlenül megtaláltuk. (I. tábla 2.) A rítust rontáselhárító varázslatnak tartjuk, analógiáját más korszakban fedeztük fel: Pusztaszentlászló Árpád-kori temetőjében a 37. sírban egy tégladarabot találtak a halott bal kézfején. 14 A sírrablásokról A temető nagy részét kirabolták, összesen 18 rabolatlan sírt tártunk fel. Volt köztük melléklet nélküli gyermeksír, ugyancsak melléklet nélküli felnőtt, és néhány mellékletes sír is. (Ezek közül kettő biztosan szarmata. A temetőben tapasztalt szarmata jelenségekről most nem kívánunk szólni.) Csípőtől, illetve térdtől lefelé mindig bolygatatlanok voltak a sírok: háromnál a rablógödröt is meg tudtuk figyelni. Kissé ferdén, fejtől ástak rá a tetemre. A rablógödör a derék vonaláig hatolt. (I. tábla 1.) A rablás néhány esetben nem sokkal a temetés után történhetett, még egybefüggő vázrészeket „helyeztek odébb". (Pl. 8. sír, a két csípő és a keresztcsont egyben.) (I. tábla 4.) Két esetben tapasztaltuk, hogy az alul lévő sír fel volt dúlva, a fölé temetett gyermeksír bolygatatlan volt. (9. és 10. számú gyermeksírok, illetve az 50. és 51. sírok. Utóbbi esetben a bolygatatlan gyermekváz alatt, egy teljesen összedobált férfivázat találtunk.) A leletanyagról A teljes szegénység képe tárul elénk, bár természetesen nem tudhatjuk, mi volt a kirabolt sírokban. Többnyire helyükön maradtak a halottak mellé helyezett agyagedények. Zömmel a lábfejek előtt, de találtunk a fej mögé helyezett edényt is. A kézzel formált, durva kidolgozású edények mellett előfordultak finomabb készítmények is. így az 5. sír szürkésvörös, finoman iszapolt anyagú, vékonyfalú, besímított rácsmintával díszített kis pohara. (II. tábla 1.) Párhuzamát Gyula, Kálvária-dűlő lelőhelyről ismerjük. 15 58 14 Szőke Béla Miklós - Vándor László 1987. 231. 15 Csallány Dezső' 1961. CXCII. 3.