A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Wolf Mária: Előzetes jelentés a Karos határában feltárt 10. századi telepekről

Csat. Kovácsolt vasból készült, trapézalakú, pecke hiányzik. A trapézalak keskenyebb végén két szegecslyuk. Átm.: 5,2 x 4,7 cm. Sarkantyú. Kovácsolt vasból készült, szára ívelt, végein téglalap alakú lyuk a felerősítésre. Rövid, négyszög átmetszető nyakon piramis alakú csúcs helyezkedik el. Ép. H.: 13,5 cm, nyak h.: 1,2 cm, piramis h.: 3 cm. Sarkantyú. Kovácsolt vasból készült, szára ívelt, végén téglalap alakú lyuk a felerősítésre. Rövid, négyszög átmetszető nyakon piramis alakú csúcs helyezkedik el. Egyik szára töredékes. H.: 13 cm, nyak h.: 1,2 cm, piramis h.: 2,5 cm. A Kárpát-medence területéről rendkívül kevés, a karosihoz hasonló sarkantyúleletet ismerünk. Ezek többsége nem hiteles ásatásból származik, keltezésük körül nagy bizonytalanság uralkodik. A karosihoz hasonló sarkantyúkat is őriztek a Szabolcs megyei múzeum középkori gyűjteményében,

27 13. századinak tartva őket. Közelebbi meghatározás nélkül Árpád-koriaknak véli Csallány Gábor a Szentes területéről szórványként előkerült, a miénkhez hasonló típusú sarkantyúkat.

28 Nem hitelesen feltárt sírból, de embercsontokkal együtt került elő Sövényháza-Kőtörésről egy karosihoz hasonló sarkantyú, ezt előbb 10-11. századinak,

29 majd 11-12. századinak határozták meg.

30 Hasonló, ismeretlen lelőhelyről származó sarkantyúkat őriznek a zombori (Sombor) Városi Múzeum gyűjteményében is. Korukat közelebbről nem határozzák meg, azonban honfoglalás kori leletekkel (kengyelek, karperecek) együtt közlik őket.

31 Faluásatás során került elő a miénkhez hasonló sarkantyú Alsózsebesről (Nizná Sebastovce), valamint Petőszinyéről (Svinica),

32 mindkettőt a 12. századra keltezi közlőjük, megállapítva, hogy nemcsak udvarházakban, hanem egyszerű falusi településeken is előfordulnak ilyen leletek. Ugyancsak településásatáson került elő leletünk morvaországi párhuzama, a Mstenicich határában feltárt település egyik gödréből származó sarkantyúkat a 11. század második felére, a 12. század elejére keltezi ásatója.

33 Településásatás során került elő a Szabolcs-Kisfaludon feltárt sarkantyú is, amelyet a lengyel és orosz párhuzamok alapján a 12. századra keltez az ásatója.

34 A lengyelországi sarkantyúleleteket Hilczerówna gyűjtötte össze és tipologizálta, véleménye szerint az a típus, amelybe a karosi leletet sorolhatjuk, a 10. század második felétől a 11. század közepéig volt használatban.

35 Ezzel szemben Ruttkay, aki a szlovákiai fegyverek ismertetése során foglalkozik az ottani gyűjteményekben található sarkantyúkkal, úgy vélekedik, hogy ez a forma a 12. század első felében volt általánosan elterjedt.

36 Sarkantyúnk legközelebbi párhuzamát azonban a Karoshoz helyileg is igen közeli, mintegy 10 km-re É-ra fekvő bodrogvécsi (Vec) honfoglalás kori leletek között ta27 Nagy Géza 1898. 61.1/4 a. 28 Csallány Gábor 1905.43. 29 Tömörkény István 1904.416. 30 Széli Márta 1943.179. 31 Stanojev Nebojsa 1989.117-119. 32 Caplovic Dusán 1983. 387., IV. t. 33 Nekuda Vladimir 1986. 71.18. ábra a., d. 34 Fodor István 1975.181.9. kép 2. 35 Hikzerowna Zlata 1956.34. 36 Ruttkay Alexander 1976. 342. 72. ábra A/9, típus. 590 «