A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Wolf Mária: Előzetes jelentés a Karos határában feltárt 10. századi telepekről

Oldaltöredék. Barnás-szürke, szemcsés homokkal savanyított, durván iszapolt, vastag falú, kézzel formált. Bekarcolt hullámvonal díszíti. Átm.: 5,2 cm. Peremtöredék. Sötétszürke, szemcsés homokkal savanyított, jól iszapolt, simított, kézi korongon készült. Pereme kihajlik, tagolatlan. Nyakán és hasán bekarcolt hullám- és egyenesvonal díszíti. Átm.: 9 cm. Oidaltöredék. Világosbarna, szemcsés homokkal soványított, rosszul iszapolt, vastag falú, simított, kézzel formált. Bekarcolt vonalak díszítik. Átm.: 5 cm. Oldaltöredék. Világos szürke, szemcsés homokkal soványított, jól iszapolt, simított kézi korongon készült. Fésűsen bekarcolt egyenes és hullámvonal kötegek díszítik. Átm.: 4,4 cm. Oldaltöredék. Sötétszürke, szemcsés homokkal soványított, jól iszapolt, vastag falú, kézi korongon formált. Bekarcolt vonalak díszítik. Átm.: 6 cm. A ház Ék-i sarka, a kemence körül, valamint D-i és Ny-i oldalfala mentén több karó- és cölöplyukat bontottunk ki (9. kép). K-i oldalfala mellett pedig egy cölöplyuk beásásának nyomát lehetett megfigyelni, alsó szintje azonban nem érte el a ház foltjának jelentkezési szintjét. Könnyen lehet, hogy a ház ÉNy-i sarkától mintegy másfél méterre elhelyezkedő kőcsoport is egy cölöp megtámasztására szolgált egykor, ennek gödre azonban ma már nem figyelhető meg. A ház körül elhelyezkedő karó- és cölöplyukak nyilvánvalóan annak földfelszínen álló részével vannak kapcsolatban. A ház D-i oldalán a karólyukakon kívül egy igen sekély gödörben több átégett, faszenes, hamus követ, tapasztásdarabot és cseréptöredékeket találtunk (12. kép). Oldaltöredék. Szürke, szemcsés homokkal, apró kaviccsal soványított, rosszul iszapolt, vastag falu, kézzel formált. Fésűsen bekarcolt egyenes- és hullámvonal díszíti. Átm.: 6,4 cm. Oldaltöredék. Szürke, szemcsés homokkal soványított, durván iszapolt, vastag falú, kézzel formált. Fésűsen bekarcolt vonalak díszítik. Átm.: 5 cm. Oldaltöredék. Barnás-szürke, szemcsés homokkal soványított, jól iszapolt, simított, kézzel formált. Fésűsen bekarcolt vonalkötegek díszítik. Átm. 8,5 cm. Sütőtepsi töredéke. Barnás-szürke, homokkal, pelyvával soványított, durván iszapolt, kézzel formált, igen vastag falú. Átm. 12 cm. Úgy véljük, hogy ez elpusztult kemence és karólyuk által jelzett földfelszínen álló építmény a földbeásott házhoz tartozott, annak földfelszíni részét alkotta. Ezt látszik bizonyítani a leletanyag azonossága, illetve a két szerkezet szerves kapcsolata is. A ház K-i, É-i és Ny-i oldalán előkerült karó és cölöplyukak azt bizonyítják, hogy az építmény itt is nagyobb lehetett a földbeásott gödörnél. Valószínűleg a felmenő falakat erősíthették, illetve a gödör földfalát bélelhették ki azokkal a kövekkel, amelyeket a bontás során találtunk.

23 De használták a köveket az agyagkemence megerősítésére is. Nemcsak az első ház kemencéjénél, hanem a település több objektumán is megfigyeltük, hogy a kemencék külső falába kisebb, a szájukhoz igen nagyméretű köveket tapasztottak, illetve helyeztek el. A Karos-Tobolykán feltárt 1. ház választ ad a fentebb feltett kérdésünkre: földfelszínen álló és földbemélyített épületek egyaránt előfordulhatnak ugyanazon a lelőhelyen. Sőt ugyanannak az épületnek lehet földfelszínen álló és földbemélyített része is. Elképzelhető, hogy azok a gödrök, amelyeket mi az ásatásainkon megtaláltunk, csak egy részét képezték az egykori házaknak, hozzájuk egy földfelszínen álló, ma esetleg már megfigyelhetetlen rész is csatlakozott. Ez megmagyarázná a gödrök kis méretét, és azt, hogy sok esetben ezekből a gödrökből a tűzhely is hiányzik. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy minden földbeásott házhoz tartozott volna földfelszínen ál23 Erre számos analógiát találunk mind az Árpád- mind a későközépkori falvakban vö. Wolf Mária 1989.56-58. vonatkozó irodalommal. 587