A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Wolf Mária: Előzetes jelentés a Karos határában feltárt 10. századi telepekről

ELŐZETES JELENTÉS A KAROS HATÁRÁBAN FELTÁRT 10. SZÁZADI TELEPEKRŐL WOLF MÁRIA (Miskolc, Herman Ottó Múzeum) A Bodrogköz, Magyarország északkeleti részén, a Tisza, a Bodrog és a Latorca által határolt háromszögletű sík területen helyezkedik el. Földrajzi viszonyai a múlt század végi folyamszabályozásokig évezredeken keresztül azonosak voltak, a mocsaras, vízjárta területekből kiemelkedő nagyobb homokhátak a megtelepedésre kiválóan alkalmas helyeket nyújtottak az ember számára. A Bodrogközből neolitikus, rézkori, bronzkori, vaskori és császárkori lelőhelyeket egyaránt ismerünk.

1 Ez a vidék a honfoglaló magyarság számára is vonzó lehetett, az itt elkerült 22 kisebb-nagyobb temetőrészlet

2 azt bizonyítja, hogy a Bodrogköz a magyarság legősibb szállásterületei közé tartozik. A temetőkből előkerült rangos leletek (lovas temetkezések, szablyák, tarsolylemez) már igen korán felhívták a korszak kutatóinak a figyelmét a terület jelentőségére. A Bodrogköz honfoglaláskorban betöltött szerepének tisztázására azonban csak az utóbbi években teljes egészében feltárt két újabb karosi temető elemzése nyújtott lehetőséget.

3 A Bodrogköz településtörténetét az 1960-as években Valter Ilona kezdte kutatni. Terepbejárási eredményeit összevetve a történeti, nyelvészeti és művészettörténeti adatokkal, megállapította, hogy az Árpád-korban a vidék sűrűn betelepült, a földművelésre, állattenyésztésre kiválóan alkalmas kisebb-nagyobb dombokat a magyarság birtokába vette.

4 Terepbejárása során számos, az írásos forrásokban nem szereplő, illetve oklevéllel is azonosítható Árpád-kori települést talált. A ma is álló falvak többségéről is oklevelek bizonyítják, hogy Árpád-kori eredetű. A kora-Árpád-korból, a 11. századból azonban csak négy telepet és két temetőt ismerünk.

5 Az előkerült honfoglaláskori temetők nagy száma ellenére az e korszakra keltezhető telepekről pedig egyáltalán nincs adatunk. A régészeti terepbejárások alkalmával a Bodrogköz számos pontján durva anyagú, fésűsen bekarcolt hullámvonallal díszített kerámiával jellemezhető lelőhely is előkerült. E kerámiatípust a szlovák, és nyomában a korábbi magyar szakirodalom is egyértelműen szlávnak határozta meg. A kerámialeletek, valamint a két1 Valter Ilona 1974. 9-10. 2 Valter Ilona 1974.12., 35-36. vonatkozó irodalommal. 3 Révész László 1990. 4 Valter Ilona 1974.14. skk. 5 Valter Ilona 1974.14., 37., 38-39. vonatkozó irodalommal. 581