A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Dénes József: A magyarok hét neme és hét országa (A magyar „törzsek” elhelyezkedése a Kárpát-medencében)

I A MAGYAROK HÉT NEME ÉS HÉT ORSZÁGA (A magyar „törzsek" elhelyezkedése a Kárpát-medencében) DÉNES JÓZSEF (Szombathely, Savaria Múzeum) Amióta ismertté vált VII. Konsztantinosz („Bíborbanszületett Konstantin") bizánci császár közel egykorú tudósítása

1 a 10. századi „türk"-magyar geneákról (Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi), foglalkoztatja korai történelmünk » kutatóit ezeknek a helytelenül törzsnek nevezett egységeknek a területi elhelyezkedése. Ezt megelőzően csak a különböző krónikákban és Anonymus gestájában tükröződő magyar hagyományt ismerték, mely nem tudott törzsekről, hanem az egyes vezérek, fejedelmek szállásairól őrzött meg adatokat. Ez utóbbiak segítségével alkották meg többen is (Hőman Bálint

2

, Kristó Gyula

3 és mások) a honfoglalás utáni letelepedésről szóló elképzelésüket. Az un. törzsek meglétét - a Kárpát-medence magyar etnikum által kora-középkorban lakott részein - nagyjából egyenletes megoszlásban jelentkező helynevek

4 igazolják. Kivételt képez ebből a szempontból Erdély, ahonnan feltűnően csekély számban

3 ismerjük őket. Kezdettől fogva ezen helynevek földrajzi elhelyezkedéséből próbálták kikövetkeztetni az egyes „törzsek" területét. Először abból indultak ki, hogy egy-egy „törzset" ott kell keresnünk, ahol a legtöbb helyneve van. Miután ez a kísérlet meddőnek bizonyult, azzal az előfeltevéssel igyekeztek eredményre jutni, hogy egy-egy „törzs" ott telepedhetett meg, ahol hiányzik a helynévi nyoma. Tudniillik nem bírt volna megkülönböztető jelleggel, mondjuk a Nyék „törzs" területén egy falunak Nyék nevet adni. Noha az elképzelés jó, ez sem vezetett eredményre. Nincs olyan valamire való nagyságú területi egység, ahonnan egy „törzs" neve teljesen hiányozna. Ilyenképpen a kutatás zsákutcába jutott, amiből újabb magyarázati lehetőség felvetésével próbált kijutni. Eszerint a 10. század végi keresztény államszervezés során - Géza nagyfejedelem és I. (Szent) István király - telepítették volna össze-vissza a régi „törzsi" tudatot hordozó elemeket és tették ilyen módon lehetettenné a korábbi rendszer továbbélését.

6 1 Moravcsik Gyula 1984.46-47. 2 Hóman Bálint 1912.114-159. 3 Kristó Gyula 1980.441-467. 4 Sándorfi György 1989.5-80. 5 Az általunk ismert 258-ból mindössze 4 helynév esik Erdély területére 6 A teljes kérdéskör mérvadó áttekintését lásd: Györffy György 1984.605-634., 1631-1636. 571 *