A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Takács Miklós: A Kárpát-medence, az Alpok délkeleti része és a Balkán félsziget kapcsolatai a 7–9. században. A jugoszláviai kutatások újabb eredményei

L. Margetiè elméletéhez annyit még feltétlenül hozzá kell fűznöm, hogy elgondolása nem egészen új. Nyugat-Európában - különösen a német nyelvterületen - már korábban is nyilatkozott több szakember hasonló szellemben. így már több esetben felvetődött, hogy a horvátok is eredetileg csak egy, a bolgár-törökökhöz hasonló kis néptöredék lehettek

44

, amely a balkáni szlávokra rátelepedve azok nyelvét átvette. Horvátországban mégis nagy vitát váltott L. Margetiè hipotézise. A hagyományos elgondolás védelmezőinek

45 a felkészültségét és hozzáértését szemlélteti, hogy a vita mindvégig tudományos színvonalon, filológiai vagy történeti érvek alapján folyt illetve folyik

46

, így sem az esetleges frank vazallitás sem pedig a horvát nép egységének a problematikája nem fogalmazódott meg érzelmi vagy aktuálpolitikai problémaként. Érdekesen foglalt állást e vitában a már többször említett N. Klaiè. О ugyanis első megnyilatkozásában

47 egyrészt elfogadta Lj. Margetiè okfejtését, másrészt viszont a szlovén Lj. Haputmann egy, számos alkalommal leírt vélekedéséhez

48 visszanyúlva nem a Kárpát-medencétől északra levő őshazájukból vándoroltatja a 8-9. század fordulóján a horvátokat, hanem Karantániából, azaz az alpi szlávok szállásterületéről. Érvelését a 8-9. századi Karantániában többször is említett kasaz-okra vagy kosez-ekre alapozza, akikban B. Grafenauer marxista megközelítése

49 szerint a helyi uralkodó osztály csíráit kellene látni. A fentebb vázolt, új vélekedés nyomán a 9. századi bevándorlás mellett érvelő horvát történészek közt is fellángolt a vita, mivel L. Margetic elutasította

50 az új megközelítés, a Karantániából induló horvát vándorlás lehetőségét. Kárpát-medencei szemszögből sem érdektelen a kosez-ek mibenlétének a problematikája, mivel már több nyugat-európai kutató is megfogalmazta azon nézetét

51

, hogy e rejtélyes réteg Karantániában eredetileg az avar fennhatóságot volt hivatott fenntartani. 44 Kronstciner, Otto: Gab es unter den Alpenslawen eine kroatische ethnische Gruppe? Wiener Slavistisches Jahrbuch 24(1978) 137-157. old.; Pritsak, Omeljan: The Slavs and the Avars. Settimane di studio del Centra italiano di studii sull'alto medioevo (XXX): GH Slavi occidental! e meridionali nellalto medioevo 1. Spoleto 1983. 353-432. old.; Kunstmann, Heinrich: Wer waren die Weisskroaten des byzantinischen Kaisers Konstantinos Porphyrogennetos? Die Welt der Slawen 29(1984) 111-122. old.; Pohl, Walter Das Awarenreich und die „kroatischen" Ethnogenesen. In: Die Bayern und ihre Nachbarn 1. Szerk.: Wolfram, Herwig - Schwarcz, Andreas. Wien 1985, 293-298. old. 45 Suie, Mate: Ocjena radnje L. Margetica „Konstantin Porfirogenet i vrijeme dolaska Hrvata". Zbornik Historijskog zavoda JAZU 8(1977) 89-100. old.; Stih, Peter: Karantanija - stara domovina Hrvatov? ZgC 41(1987) 529-549. old. 46 Kivétel ez alól talán csak a vitának azon rövid szakasza, amikor az a hetisajtóba is átterjedt: Koícak, Vladimir. Druga strana. Danas 299(10.11.1987). 5-6. old.; Beuc, Ivan: Kad je postale dríava. Start 504(14.05.1988.) 87. old. 47 Klaiè, Nada: О problemu stare domovine, dolaska i pokritenja dalmatinskih Hrvata. Zg£ 38(1984) 253-270. old. 48 Az elgondolás első megfogalmazása: Hauptmann, Ljubo: Prihod Horvatov. In: Bulicev Zbornik. Zagreb - Split 1924, 515-545. old.; uő.: Karantanska Hrvatska. Zbornik kralja Tomislava. Uspomeni tisu cugodisnjice Hrvatskoga Kraljevstva. JAZU Posebna djela Zagreb 1925, 86-127.; uő.: Karantanska Hrvatska. In Zbornik kralja... i. m. 297-317. old. 49 Grafenauer (1952) 29-42. old. 50 Margettó, Lujo: Зой о dolasku Hrvata. HZb 38(1985) 227-240. old. 51

A legutóbb: Pohl, Walter Das Awarenreich... i. m. 293-298. 509