A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Szalontai Csaba: Megjegyzések az Alföld 9. századi történetéhez (A késő avar karéjos övveretek)

18. Szeged-Öthalom (I. tábla 3.) Néhány korábbi publikációban félreértés van a lelőhely pontos meghatározásában. Több esetben for­dult elő, hogy a fenti lelőhelyről származó szíjvég eredetét Szeged-Sövényházához kötötték. 29 Reizner Já­nos 1899-ben pontosította ezt a félreértést. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a sövényházi leletként bemuta­tott tárgyak „tévesen vannak sövényházi leietekül feltüntetve, mert azok a szeged-öthalmi lelethez tartoz­nak..." 3 " Azért fontos erre újra emlékeztetni, mert ugyanazt a leletet több esetben, két különböző lelő­hellyel említették. Az öntött bronz nagyszíjvég karéjain vésett sziromminták vannak. Ugyanilyen techniká­val készült a tok rész poncolt hátterű mintája is. A kisszíjvég karéjai díszítetlenek. 31 A lelet szórványként került a szegedi gyűjteménybe, így a leletkörülmények ismeretének hiányában nem lehet a korát pontosan meghatározni. 19. Szentes-Nagyhegy (Gálfy Lajos szőlője) 220. sír (I. tábla 6.) Az öv tartozékai: karéjos nagyszíjvég és három finoman megmunkált kisszíjvég, csüngős- és kerek vere­tek övforgó és csat. Ezek felülete mindig vésett virágdíszes és hátterük poncolt. 20. Szentes-Nagyhegy (Juhász János szőlője) 110. sír (II. tábla 11.) A sírból nem került elő karéjos szíjvég. Lapos indás kisszíjvég, csüngő nélküli és pajzs alakú csüngővel ellátott karéjos veret tartozott az öv díszeihez. Ezek felülete díszítetlen. A még közöletlen temető kora a 8. század végére és a 9. század elejére tehető. 21. Szentes-Nagyhegy (Juhász János szőlője) 126. sír (II. tábla 7.) A sírban három karéjos veret volt, ezek eredetileg csüngővel rendelkeztek. Az öv egyéb tartozékai kö­zött áttört liliomos, gyöngysorkeretes és indás szíjvégek, pikkelydíszes és kerek veretek voltak. 34 22. Szentes-Felsőcsordajárás (Hékéd) 4. sír (II. tábla 1.) Öntött bronz nagyszíjvég, amelynek különlegessége, hogy a karéjok találkozásánál áttört a felülete, il­letve a szíjhoz kapcsolódó tokos tagja sokkal rövidebb, így erről hiányzik az a rész, amit a párhuzamain vé­sett-poncolt palmettával díszítettek. Egyébként a szíjvég teljes felülete díszítetlen. Hasonlóképpen díszítet­len a hozzá tartozó kisszíjvég is. Abban is eltérnek más párhuzamaiktól, hogy az alsó tagúkon a máshol egymásba fonódó inda hiányzik, így ez a részük csak szimmetrikus mintával díszített. Az övhöz 7 darab ka­réjos csüngős veret tartozik. 35 23. Visznek 51. sír (II. tábla 2.) A bronz nagyszíjvég karéjain vésett sziromdísz van, háttere poncolt. Három darab díszítetlen karéjos kisszíjvég és 13 csüngős karéjos veret, illetve vésett-poncolt díszű kerek veret díszítette az övet. 36 A temető avar népessége a 8. század végén, a 9. század elején élt. 24. Zsombó-Zádori fold (I. tábla 2.) Ónozott bronz nagyszíjvég. Felületén vésett díszek vannak poncolt háttérrel. A szegecsek helyén két ál­latfej van. Valószínűleg telepről került be szórványként a szegedi múzeumba. 3 Az alábbiakban néhány olyan leletet mutatunk be, amelyek a formai hasonlósá­gok alapján kapcsolatba hozhatók a fenti típussal. Elsőként a szobi temető csüngős veretét említhetjük. (II. tábla 9.) Az öntött bronz veret felületén olyan tagolt dísz van, amely nagyban emlékeztet a karéjos vére­tekre. 38 Egy másik csoportba sorolhatók azok az övforgók, amelyeket ugyan karéjos 29 Legutóbb Fülöp Gyula 1978. 94. 30 Reizner János 1899.183. 31 Pulszky Ferenc 1881-2.151. 32 Csallány Dezső 1956 47. 33 Köszönöm Vörös Gabriellának, hogy a szentesi múzeumban őrzött anyagot felhasználhatam a dolgozatom elkészítésénél. 34 Szentes KJM. közöletlen 35 Csallány Dezső 1956. a 197. és 1965. b. 47. II. tábla 36 Török Gyula 1975. 334. 327. Fig. 4. 37 Szeged, Móra Ferenc Múzeum ltsz.: 87. 3.1. Köszönöm Kürti Bélának, hogy a dolgozatomhoz fel­használhattam a tárgyat. 38 Fülöp Gyula 1978. 96. o. 466 i

Next

/
Thumbnails
Contents