A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)
Pávai Éva: Az avar művészet indamotívumai
F-típus (II. t.): Főleg lyukvédőkön, de négyszögletes véreteken is előfordul az a formula, amikor az „S"-alakot képzeletben kinyújtják, majd a két fejet egy síkba hozzák úgy, hogy a testen középen hurok képződjön. A két fej az íven belül, a végtagok pedig kívül helyezkednek el. Utóbbiakat addig csúsztatják egymás felé a testen, amíg bele nem simulnak a hurok ívébe. így egy félkör alakul ki, közepén és végein csomópontokkal. Négyszögletes vereten tükrözve és egymásba csúsztatva van meg (II. t. 4.). G-típus (II. t.): Övforgókon, nagyszíjvégeken, csont tűtartókon láthatjuk a függőleges állású „S"alakok egybekapcsolódásának szellemes megoldását: láncszerűen következnek egymás alatt. Elvontabb formában a fej eltűnik, s az egymásba fűződő végtagok egy-egy kört alkotnak. Főleg övforgókon érvényesül ez a megoldás. Előfordul, hogy a fej és a végtagok helyén egy-egy pont van. H-típus (LV. t.): A függőleges állású, végeikkel egymásba csúsztatott, egymás alatt sorakozó „S"alakok másik megjelenési formája, amikor a fejeket elhagyják, s csak az egybefonódó végtagokat és a mozgást tovább vivő testet ábrázolják. Általában tükrözött formáját találjuk mindenütt ennek a változatnak. Kivételt képez egy Keszthelyről származó darab (V. t. - 2.), amelyen vízszintes állásban, egymás alatt, nem tükrözve láthatjuk e motívumot. így a díszítés hálószerűvé válik. I-típus (IL t.): A függőleges állású „S"-alakok egybekapcsolódásának másik változata az, amikor a szimpla alak alá annak tükrözött párját helyezik úgy, hogy az egymásnak háttal összeérő részeket egybecsúsztatva az adott helyen egy kör jön létre. Kevésbé elvont ábrázolása ennek Szentes-Lapistón 4 került elő. J-típus (IL t.): Az „S"-alak és tükrözött párjának vízszintes állású egybecsúsztatására is van példa. A középen létrejött kör felső-külső részén a két fejet egy rombusszá csúsztatják össze, a két fél „S"-alakot pedig kifordítva ráhajlítják ugyanerre a körre; így a bal oldali fej a kör tetején lévő jobb oldali fejjel, a jobb oldali fej pedig a kör tetején lévő bal oldali fejjel kerül egy síkba. A végeredmény az, hogy egy kört láthatunk, amelynek felső-külső részén egy rombuszhoz hasonló alakzat, annak két oldalán, valamint a kör 4 Koszta József Múzeum, Szentes, 54. 7. 23.; Csallány Gábor 1933-34. Taf. LXVII. 7. 365 >