A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Istvánovits Eszter: Adatok a Felső-Tisza-vidék 4–5. századi történetéhez a tiszadobi temető alapján

ADATOK A FELSŐ-TISZA-VIDÉK 4-5. SZÁZADI TÖRTÉNETÉHEZ A TISZADOBI TEMETŐ ALAPJÁN ISTVÁNOVITS ESZTER (Nyíregyháza, Jósa András Múzeum) Tiszadob (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) északkeleti határában, a Tisza egykori jobb partján, a környék legkiemelkedőbb pontján (1. kép) 1964-ben, illetve 1983 és 1990 között későcsászárkori temető sírjai kerültek elő

1

. Az alábbiakban ezek rítusát mutatom be, valamint a megfigyelt temetkezési szokások kapcsolatait anélkül, hogy a leletanyagot részletesen ismertetném, mivel az már szétfeszítené e dolgozat kereteit.

2 Végül kitérek a korszak történetének néhány kérdésére a tárgyalt anyaggal kapcsolatban. Tiszadob-Szigetről 34 csontvázat

3 és 3 urnasír maradványait ismerjük (1-2. kép

4

). A kétféle rítus összetartozása a hamvasztásos temetkezések melléklet nélküli volta miatt egyértelműen nem bizonyítható, azonban az urnák formája és elsősorban technikai kivitelük alapján nagyon valószínűnek tűnik. A sírokban talált tárgyak - elsősorban a fibulák (köztük is főként a lemezes példányok (3. kép 1-2.)

5

), a megvastagodó karikára ráhajló peckű csatok, a 34. sír pajzsa,

6 a poliéderes gombú fülbevalók stb. -, valamint a temetkezési szokások alapján a feltárt temetőrészietet a 4. század második felére, az 5. század legelejére keltezhetjük. Mind a rítus, mind a leletek szoros rokonságot mutatnak a Marosszentanna-Csernyahov kultúra együtteseivel. Az alábbiakban hangsúlyozom az eltéréseket és a hasonló1 Rég.Füz. 1965. 41. AÉ 92. (1965.) 238. Rég. Füz. 1984. 77. Rég.Füz. 1985. 59. Rég. Füz. 1986. 29. 2 A teljes anyagközlést az AAH-ben kívánom közreadni. 3 A feltárt területen nagyobb mennyiségben került elő szórvány emberi csont, ami részben a terület erős bolygatottságával (a neolitikumtól a századfordulóig laktak itt) magyarázható, részben pedig azzal, hogy az 1964-es ásatások során Gombás András nem minden csontot vitt be a múzeumba. Több esetben felmerült a gyanú, hogy általa már feltárt sírra akadtunk. A Gombás-féle összesítő rajz (1. kép 2.) pontatlansága az azonosítást nem tette lehetővé. így a sírok száma is bizonytalan. 4 A Gombás András által feltárt 12 sír közül csak a 10. sír helyét tudtam egyértelműen meghatározni ásatásaim során. 5 A kisméretű ezüst és bronz lemezes fibulák (Tiszadob 11. sír - 3. kép 1. és Tiszadob 18. sír) a Marosszentanna-Csernyahov kultúra jellegzetes leletei közé tartoznak. Kronológiájukról még folyik a vita, azonban a területileg közel fekvő erdélyi marosszentannai típusú temetők felső kronológiai határát az írott források és a régészeti anyag alapján egyaránt 376-381 táján húzhatjuk meg (Bóna István 1986. 130.). Ez alapján a D-É-i csoportot (1. csoport) Tiszadobon ugyancsak erre az időszakra keltezhetjük, a Ny-K-es sírok ennél valamivel későbbiek: 4. század végiek - 5. század elejiek. 6 E lelethorizont legújabb összefoglalása: Jaroslav Tejral 1988/a. és Jaroslav Tejral 1988/b. a további irodalommal. 29