A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Gróf Péter: Egy avarkori sárkányábrázolásról

A sárkány formai megjelenésében - a griffhez hasonlóan - keveréklény. A legjellemzőbb kígyószerű test mellett számos állat: hal, párduc, oroszlán, kecske, kutya, farkas, ragadozó madarak stb. egy-egy szignifikáns testrészéből állhat. A sárkány által hordozott jelképek, tulajdonságok közül számos megtalálható a kínai, az iráni, az ázsiai török népek és a germánok hitvilágában is. Ilyenek az emberré ill. más állattá történő átváltozás képessége, a kincsőrző és a tudást, a bölcsességet hordozó szerep. Ezekre mind a iráni, mind a kínai sárkányképzetek körében, de az un. Verses Edda által megörökített ógermán Szigurd vagy Szigfrid mondában is találunk példát. Szintén több helyen megtalálható a sárkány totemisztikus lényből hatalmi szimbólummá válása is. Kínában a Han-dinasztia óta, Iránban Sasanida kortól vált a császári Ш. az uralkodói hatalom szimbólumává. Dzsingiz és Batu kánt sárkányos tegezzel és fjtartóval jelenítették meg egy XVIII. századi kínai ábrázoláson; kérdés, hogy az Aranyhorda korában is uralkodói jelkép volt a sárkány, vagy a kialakult kínai hagyomány megnyilvánulásával állunk szemben. (3. kép)

12 A sárkánykultusz legmélyebben a kínai hitvilágban jelenik meg. Az említett hatalmi jelkép-szerepen túl a nagyszámú sárkány különböző princípiumok hordozója. Eredetileg tengeristen, az állatok királya és teremtője, majd az istenek országának őrzője, kocsijukat húzó, kincset őrző csodás lény, a keleti égtáj és a tavasz mitikus állata, a férfi (jang) pozitív, életet, fényt, tudást jelentő princípium jelképe, a női (jin) negatív princípiummal szemben. Több formában ábrázolták, de jellemző a kígyószerű test, a 4 láb, a hegyes farok, tátott száj, fogak, kilógó nyelv, a fejen szarvak ill. taraj - néha a háton végig látható -, hegyes fül, a száj alatt szakáll, esetenként szárnyak. Szerepelt kerámián, fémtárgyakon, képeken, domborműveken és igen nagy számban selymeken. (4. kép 1.) Tulajdonságaiból, funkckióiból adódóan nem gonosz, hanem hatalmas és jóságos természetfeletti lény, amelyet nem lehet, nem is érdemes legyőzni, helyette ki kell engesztelni a rossztól, elemi csapásoktól stb. való védelem érdekében.

13 A közép-ázsiai térség népeinek hitére, kultúrájára - Kína mellett - az iráni Sasanida királyság gyakorolt jelentős hatást. A perzsa zoroasztriánus vallás dualizmusa, a Jó és a Rossz állandó harca rányomta bélyegét a sárkánnyal kapcsolatos hiedelmekre is. A szemurv vagy szimurg kutyafejű, kutya- vagy oroszlánlábú, halpikkelyes testű, kétszárnyú, pávafarkú csodás keveréklény, a víz és levegő ura fontos szerepet tölt be az iráni hitvilágban és irodalomban. Lehet ártó, gonosz és lehet jó, segítő, a legfőbb tudás letéteményese. Firdauszi művében, a Királyok Könyvében a szemurv mellett egy másfajta, akár a magyar és európai népmesevilágban is ismert sárkánytípus is szerepel, amely egy forrás felett él, azt őrzi, s a szomszédos város lakói minden éjjel öt ökröt visznek a szörnyetegnek életükért cserébe.

14 A (páva)sárkány hatalmi szimbólumként és rontáselűző jelleggel szerepel a perzsa uralkodók hatalmas reliefjein, a vadászó király díszes ruháján. A legszebb példa erre II Khoszrau Taq-e Bosztan-i emlékműve.

15 A pávasárkányt textileken, fémedényeken jelenítették meg, jellegzetes gyöngysor keretben. 12 G. A. Fjodorov-Davidov 1983. 61. kép Vásáry István 1986. 29., 83. 13 Miklós Pál 1973.141-144. 14 Firdauszi, Királyok Könyve 1959.4243., 98-101., 272-274. 15 A.U. Pope 1967. Vol. VII. 165-166. 323 к