A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Bartosiewicz László: Avarkori lovak végtagarányai

1. táblázat Lelőhely Csődör Kanca Forrás Budakalász 11 2 örménykút 11 1 ­Szarvas 168 2 2 Tiszafüred 36 11 Bökönyi - Bartosiewicz n. d. Hortobágy-Árkus 3 2 Bökönyi 1974 Barca 1 ­Ambros - Müller 1980 Holiare 3 5 Ambros - Müller 1980 NovéZámky 7 1 Ambros - Müller 1980 Sebastovce 18 3 Ambros - Müller 1980 Sturovo 2 2 Ambros - Müller 1980 Virt 3 1 Ambros - Müller 1980 Zitavská Ton 2 ­Ambros - Müller 1980 1. táblázat: Az ivari kétalakuság vizsgálatában felhasznált adatok (a regionális vizsgálatokban a magyarországi lelőhelyek közül csak Tiszafüred és Budakalász lóvázai szerepelnek) Amint az 1. táblázat adataiból is kitűnik, a vizsgált temetők sírjainak többségébe csődöröket helyeztek, ami a számítások során egy, a hagyományokban gyökerező hiba forrása. Szerencsére, teljes csontvázak esetében a lovak neme viszonylag könnyen meghatározható, így a vizsgálati anyagot nemek szerinti csoportokra lehetett bontani. Ezek esetleges végtagarány-különbségeit diszkriminancia analízissel kíséreltem meg megállapítani. 6 Valamennyi csont kifejlett egyedekből származott. Ez érthető is, hiszen a lovasaikkal eltemetett állatok eleve azt a korosztályt képvi­selik, amely lovaglásra már alkalmas volt. Noha a lovak egy része a többieknél idő­sebb, a csont hosszanti növekedésében szerepet játszó epifizis-lemezek elcsontosodott volta is kifejlett állatokra utal. 7 Az életkor és termet nemek szerinti alakulását reg­ressziós számításokkal vizsgáltam. 8 Végül az összevont budakalászi és dél-szlovákiai adatokat a tiszántúli avar ló­csontvázak végtagméreteivel vetettem egybe diszkriminancia analízis segítségével. A számítások során a marmagasságot a mellső végtag három hosszúcsontjából (karcsont, orsócsont, kézközépcsont) becsültem. Ezek együttes hossza a marmagas­ságnak mintegy hatvan százalékát alkotja. A karcsont hosszát 0.819-del szoroztam meg, hiszen ez a csont nem függőleges helyzetű, ezért legnagyobb hosszúsága kisebb mértékben járul a marmagassághoz. 9 Az így kapott képlet: Marmagasság = (0.819 karcsont + orsócsont + kézközépcsont): 0,58 6 A számítás részletes leírása Ronald I. Sampson és Paul Jennrich (1981) munkájában olvasható. 7 A fajra jellemző elcsontosodási életkorok összefoglaló táblázatát Elizabeth Schmid (1972: 75) alap­vető módszertani kézikönyve tartalmazza. 8 E számítások eredményei jelen dolgozatomhoz csak közvetve kapcsolódnak, ezért részletezésüktől eltekintek. 9 A karcsont marmagassággal bezárt szögét Kolda (1951: 36) becslése alapján számítottam ki cosinus függvény segítségével. 302

Next

/
Thumbnails
Contents