A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Szentpéteri József: Késő avarkori lovas temetkezések Vörsön (Somogy megye)

A lovasok számához képest kevés, tíz sírban volt csontmerevítős reflexíj, egyetlen harcosnál (314. sír) szakállas balta és két nyílhegy tartozott még a fegyverzethez.

9 A rablások ellenére annál több öweret mutatja tulajdonosának egykori gazdagságát. Aranyozott és ónozott az övek többsége, mintázatukat leginkább növényi motívum (inda, liliom) és pikkelydísz alkotja. Feltűnő módon a klasszikus griffábrázolás és az állatküzdelmi jelenetes öntött öweretek eddig teljesen hiányoznak a leletanyagból. Az embertanilag kérdőjelesen női temetkezésnek meghatározott 347. lovas sírban

10 viszont különös állatábrázolás került elő: a bronzlemezből domborított, poncolt oroszlános kerek veretek a nagyszentmiklósi kincs stílusával rokoníthatók; a kéregöntéssel készült indás szíj vég technikája és a pikkelydíszes szegélyű, szív alakú lyukvédő palmettacsokrai pedig már a magyar honfoglaláskor mintakincse felé vezetnek. A bizonyosan női lovasok (7 eset) mellékletei közül kiemelkedik a 351. sír oroszlánt ábrázoló préselt bronz mellboglárlelete. Említésre méltó, hogy mindkét olyan eset, amikor csupán lókoponyát találtunk a sírban, női temetkezéshez tartozott (305, 365. sír). A nőkkel eltemetett lovak közül vas lószerszámveret volt a 305. sírban. Aranyozott bronz illetve vas veretek díszítették a 347. és 495. sír lovát is, ahol az elhunyt nemének női meghatározása ellentmond a sírban talált veretes öveknek, bár a kérdés eldöntését (hogy esetleg az asszony mellé helyezett övről lenne szó?) lehetetlenné teszi a sír bolygatottsága. A lóval eltemetett gyermekek között fiú és leány is volt. A 4-7 éves fiú (393. sír) aranyozott bronzveretes díszövet kapott; az 1-2 éves kislányt pedig (482. sír) aranyozott bronz és ezüst lószerszámverettel felkantározott csikóval búcsúztatták. Befejezésül - s némi kitekintéssel a sírmező későbbi használatára - feltétlenül megemlítendő, hogy az ide települő magyar honfoglaláskori népesség figyelembe vette a késő avar kori temetkezési rendet. A sírsorok szabadon maradt részeit úgy vették igénybe, hogy jelképes lovas temetkezéseik (310. és 500. sír) az avar lovas sírok közvetlen környezetében kerültek elő. A 310. sírba temetett férfi mellkasán két rombusz alakú nyílhegy, fejénél körte alakú vaskengyel volt. A kengyel párját a sekély sírgödörből eke mozdíthatta el, mint azt néhány méternyi távolságban meg is találtuk. Az 500. sírnál a láb végéhez helyezték az elhunyt nyergét és lószerszámveret nélküli kantárját, amire a kengyelpár- és a csikózablaleletek utalnak. Melléje fektették nyugalomban levő csontlemezes reflexíját és tegezét két nyílvesszővel. A hozzájuk tartozó asszonyok ezüst pántkarperecet, aranyozott ezüst ingnyakveretes öltözéket hordtak (395, 406. sír). A késő avar kori lovas sírok között eltemetett kislány nyakláncára fűzve Berengár rex (888-915) milánói veretű ezüst érméje került elő (450. sír).

11 A domb nyugati ré9 A korabeli lovas harcosokról összefoglalólag: Szentpéteri József, Régészeti tanulmányok a Kárpátmedencei avarság fegyveres rétegéről I. Az avar birodalom fegyvertörténeti emlékei. II. Az avar kori hadsereg társadalmi rétegződése. ActaArchHung s. a. 10 A folyamatban levő régészeti és embertani vizsgálatok során néhány esetben ellentmondás merült fel a laboratóriumi eredmények illetve a morfológia és a régészeti leletekből következtetett nem-meghatározási eredmények között. Lengyel Imre szíves közlése szerint a csontvázak citráttartalmából egy adott korcsoporton belül, amikor az a határzónában van, csak kérdőjelesen lehet meghatározni a vizsgált egyén nemét, különösen akkor, ha bizonyos patológiás okok miatt az nem illeszkedik az adott viszonyítási rendszerhez. 11 Az érme pontos meghatározását Gedai István végezte el, amelyért itt is köszönetünket fejezzük ki. 268