A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Trugly Sándor: A Komráom-hajógyári avar temető feltárása (1979–1989)

ezek közül a legszebbek közé tartozik a 12. sír madaras öwerete, ugyanezen sír ember és oroszlán küzdelmét ábrázoló nagyszíjvége, a 63., 72. és a 85. sír stilizált oroszlánjai, a 71. sír nagyszíjvégének lovagló harcosa. A lószerszámdíszek közül különösen kedveltek a pikkelymintás, a trapéz alakú, a pávaszemes és a négykaréjos, valamint a legkésőbbi szakaszban a címer alakú és a vésett palmetta mintás, peremes hátlapú veretek. Ebben a csoportban (a temető szélső sírjai) jelentkeznek az állatfej alakú lószerszámdíszek is. Ezek közé tartoznak a 33. sír vadkanfejes és a 36. sír griff-fej alakú veretei, ezek között is kiemelkedő darab a sír nagyverete.

5 A temető több sírjából díszes csótárak és azok töredékei kerültek elő (36., 79., 101.114., 121., 142. sír). A lelőhely nyugati szélének feltárásakor előkerült lovassírok újabb leletei tovább pontosították a temető benépesítésének kezdeti szakaszát. A keltezés szempontjából jelentősek a 131. sír középavar kori szalagfonatos ezüstveretei, ugyancsak a 107. sír öntött, szalagfonatot utánzó áttört szíjvégei és négyzet alakú veretei. A 108. sír téglalap alakú áttört griffes veretei, indadíszes nagyszíjvége

6 pedig már a későavar kor kezdeti szakaszának jellemzői. Az itt előkerült lószerszámdíszek közül remek ötvösmunkák a 103., 114. és a 130. sírok állatfejes falerái. A 103. sírban oroszlán-, a 114. sírban sas-, a 130. sírban pedig kutyafejek

7 ékesítik a véreteket. E sírok öweretei között szintén téglalap-, Ш. címer alakú áttört griffes és indadíszes veretek, valamint griffes-indás szíjvégek tűnnek fel. Jól példázza ezt a 103. sír együttese (1. tábla). Az állatfejes falerák közül jelenleg néhány darab egyedülálló a későavar kori művészetben, nemrégiben viszont az oroszlános falerák kitűnő párhuzamait tette közzé Orosháza környékéről Juhász Irén.

8 A temető legújabb leletei közül kiemelkedik továbbá a 109. sír aranyozott sasfej alakú szíjvége, amely tudomásunk szerint szintén analógia nélküli a kárpát-medencei avar kori leletanyagban. A 128. sír emberalakos bronzcsatjának

9 a mai Szlovákia területén egyetlen párhuzama Brodzanyból ismert.

10 Ugyancsak figyelemre méltó darabok a 107. sír emberarcos bronzcsörgői. A hajógyári temető motívumkincsét elemezve rögtön a szemünkbe tűnik, hogy az milyen sok szállal kötődik a nagyszentmiklósi fémművességi körhöz, ezen belül a kincs egyes motívumaihoz, alakos ábrázolásaihoz. Későavar temetőnkben számos öv- és lószerszámdíszen megtalálhatók a jellegzetes nagyszentmiklósi indamotívumok, a vésett és poncolt palmetta díszítések, a pikkelyminták és a gyöngysorkeretelések. Ma már a hajógyári temető leletei újabb adalékokkal szolgálnak a nagyszentmiklósi fémművességi kör és a későavar kultúra közös gyökereinek az egyeztetéséhez. A számos analógia közül itt csak az egyik legszembetűnőbbet emeljük ki, mégpedig a temető 36. sírjának griff-fej alakú veretét, melynek szép párhuzama található a 2. és a 7. sz. korsó égberagadási jeleneteinek sas fejeiben.

11 5 Trugly Alexander 1987. 307. 6 Trugly Sándor 1989.13. 7 Trugly Sándor 1989.16. 8 Juhász Irén 1989.543. 9 Trugly Sándor 1989.15. 10 Vladár Jozef 1978. 277-279. 11 László Gyula - Rácz István 1977.14., 24. kép 259