A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Medgyesi Pál: Késő avar temető Bélmegyer-Csömöki-dombon (Előzetes jelentés)

Számos esetben találtunk a sír alján a már korábbról ismert gödröcskéket. A már említett 112. sírban csak a fejnél volt a két sarokban egy-egy gödör. A legáltalánosabb a négy gödör a sír négy sarkában. 19 sírban tudtuk ezt megfigyelni. Jóval kevesebb esetben (öt sírban) fordult elő az, hogy hat gödröt ástak a su* sarkaiban, illetve középen a sír fala mellett.

4 Három esetben a sír fej felőli végénél hosszú gödröt ástak (13., 119., 196. sír) A 196. sírban ez a sír teljes szélességében jelentkezett. A gödrök esetében nincs összefüggés sem a sír gazdagságával, sem a halott nemével. Sokszor a gazdagabb sírban nem, a szegényebben viszont megtalálható, s mind férfi, mint női sírokban előfordulnak. Alakjuk lehet szögletes, kerek vagy szabálytalan. Érdekes a 21. sír elhelyezkedése. Ez a temetőtől DK-i irányban a legszélső síroktól kb. 30 méterre, magányosan feküdt. Tájolása megegyezett a temetőben általános tájolással. A halott mellett vaskés, vascsat és egy állati állkapocs darabja feküdt. A többi sírtól való elkülönülését valószínűleg babonás okokkal magyarázhatjuk. Hasonló oka lehet annak is, hogy a 46. és a 186. sírban (mindkettő női sír) fejjel DK-nek, vagyis a temetőben általánossal ellentétes irányban feküdt a halott. A két lovas sír mellett több sírban találtunk állatcsontot. A 36. sírban a lábak között voltak állati maradványok, a 21. sírban pedig egy állati állkapocs volt a halott szájába téve. A 102. sírban a csontváz alatt egy teljes állati csontvázat találtunk. Helyzete alapján talán összekötött lábakkal temették el. A 132.sírban feldarabolt állat nagyobb darabja feküdt a csontváz alatt. A 146. sírban viszont a váz fölött volt egy birkakoponya (?) és két hozzátartozó lábszárcsont. A 159. sírban szintén a váz felett állati koponyát és csigolyát találtunk. Ezenkívül több esetben csak néhány apró csont utal arra, hogy ételmellékletként húst tettek a sírba. A 116. sírban valószínűleg anya és gyermeke feküdt, ezért kerültek egészen szorosan egymás mellé. Hasonló lehetett a helyzet 157. és a 158. sírnál is, de ott a fejnél volt eltemetve a csecsemő. A temetőt árok nem vette körül. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a domb korábban vízzel körülvett sziget lehetett, így teljesen felesleges lett volna árkot húzni a sírok köré.

3 A leletek alapján a temető korát a 8. századra tehetjük. 4 Ide soroltam a 216-os sírt is, ahol csak öt gödröt találtunk, de nyilván hat volt eredetileg. 5 Munkásaim elmondása szerint gyermekkorukban (tehát a két világháború között) nagyobb esők idején még gyakran állt víz a domb körüli mélyebb részeken. A meliorációra éppen azért volt szükség, mert soha nem termett semmit a domb körüli terület. 246