A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Költő László: A Kéthely-melegoldali Keszthely-kulturás temető (Előzetes jelentés)

gyöngyök kásagyöngyökkel váltakoztak. A 45. sírban megfigyelhettük a felfűzés technikáját is. Ez esetben a dinnyemag és a nagyméretű kettős szemes gyöngyöket dupla szálú fonálra fűzték fel. A temető belső kronológiai rendjének megállapítása a már említett pusztítások következtében igen nehéz. A szórványként átadott leletek tanúsága alapján (1. tábla 19, 2. tábla 1-3.) - főként az öweretekre alapozva - azonban úgy tűnik, hogy a temető fiatalabbik részét érhette a pusztítás. Erre utalhat még a feltárt terület DNy-i csücskében elhelyezkedő 15. sír közelében talált szíjvég is (8. tábla 2.), melynek a 15. sírhoz való tartozása nem bizonyítható, de nem elképzelhetetlen. A temető abszolút kronológiai helyzetének meghatározását illetően kulcsszerepet foglal el a 3. sír, melybe ón-ólom ötvözettel bélelt ezüst lemezekből préselt álcsatokkal díszített, kicsatolt övvel temették el az elhunytat. A valószínűleg kétlapú lemezes szíjvég előlapja a földmunkák során sajnos elpusztult, és nem találtuk meg a csatot sem (3. tábla 1-55.). A sír közelében csaknem a felszínen találtunk egy bronz karperecet (3, tábla 56.), ez azonban egészen biztosan a munkagép által összetolt földdel kerülhetett erre a helyre. A garnitúrához tartozó Martinovka-típusú szíjvégtöredékek alapján a sírt, és így a temető legkorábbi periódusát, nem keltezhetjük a 7. század első évtizedeinél későbbre

3

. A temető használatának idejét pedig a fülbevalók és öweretek, egyéb leletek alapján a teljes 7. századon át egyelőre a 8. század közepéig valószínűsíthetjük.

4 Függelék A leletek feldolgozása még tart, ezért jelen dolgozatomban egyelőre nem adhatok szabályszerű sírleírásokat, helyette csupán tájékoztatásul a rajzos táblákon közölt síregyüttesek leltárszerű felsorolását adom: 1. sír. nagy méretű kosaras fülbevaló bronzból, két db. Az egyikben üveg betét (2. t. 4, 5). 2. sír. dinnyemag alakú gyöngyök, négy db (2. t. 6-9.). 3. sír. 1. nagyszíjvég bronz hátlap-lemeze (3. t. 1.), 2. ezüst lemezből préselt álcsatok töredékei (3. t. 3-10., 21-25.) 3. ezüst lemezből préselt szíjvégek töredékei (3.1.11-16.), 4. ezüst lemez töredékek (3. t. 2,26, 27), 5. veretek felerősítő szőgecsei (3. t. 28-54.), 6. vascsat (3. t. 55.) 6. sír 1. gyöngyök (2. t. 10-14.), 2. bronz gőmbőcske a nyakból (2. t. 15.), 3. kézzel formált edény (2.1.16.). 7. sír 1 ezüst stílustü (4.1.1.), 2. gyöngyök (4. t. 2-3.) 9. sír. vascsat töredéke (4. t. 4.) 3 Bóna István: im. 119. о., valamint Somogyi Péter: Typologie, Chronologie und Herkunft der Maskenbeschlage = Arch. Austr. 71. (1987) 128. skk.; Kiss Gábor a Keszthely környéki leletekről írott dolgozatában a kéthelyi 3-as sír leleteivel közelebbi párhuzamokkal rendelkező fenékpusztai temetőt szintén 568-630 közé keltezi (Funde der Awarenzeit aus Ungarn in Wiener Museeen. I. Funde aus der Umgebung von Keszthely - ArchAustr. 68., 1984.170. o.). 4 Ölinská Zlata a kosaras fülbevalók feltűnését 650 körűire keltezi, s használatukat a 750-es évekig feltételezi (Frauenschmuck aus dem 7.-8. Jahrhundert im Karpatenbecken = Slov. Arch., XXIII-1,1975., 74-75. o. 6. ábra). 173