A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

S. Perémi Ágota: A Lesencetomaj-piroskereszti Keszthely-kulturás temető (Előzetes jelentés)

ráhajtották az alsó lapra és a két lemez közti részt valamilyen fehér anyaggal töltötték ki. A hátlapon semmi nyoma nem volt zárószerkezetnek. A második korong felső lemezének közepén egy kör alakú, kiemelkedő dísz látható, amelyet sugárszerű vonalak vesznek körbe. Hátoldalán vastfí szolgált a felerősítésre. (6. ábra) Lipp ezekhez hasonló, általa közönségesnek nevezett korongokat, több sírban is talált.

21 A korai viselet tartozéka a vasból és bronzból készült kígyófejes karperec, amely igen változatos díszítéssel és kivitelben került elő, akárcsak más hasonló temetőkben.

22 E korai időszak egyik legszebb és egyben a temető eddig leggazdagabb sírja a 39. számú. (Arany kiskosaras fülbevalópár, többsoros szemesgyöngyök, a gyöngyök között kis kereszt és csüngő, bronztű, kígyófejes karperec, orsógomb, ismeretlen rendeltetésű bronz hengeres töredék a jobb felkarcsont alatt). A későbbi Keszthely-kulturás viseletet a nagyméretű, kosaras bronz fülbevalók jellemzik. Ezeket szintén többféle módon díszítették: a bronz drótszálakból hajlított díszítéseken kívül ugyancsak alkalmazták a kőberakást. Gyakori, hogy a fülbevalók mellet még egy egyszerű bronz- vagy ezüstkarika is előkerül, ami utalhat a kosaras függők viseleti módjára. Három esetben figyeltük meg, hogy a fülbevalókarikát - elsősorban a kiszélesedő résznél - javították, megerősítették. A gyöngyök nagy része az avar nők viseletéből is ismert dinnyemag alakú. Az itteniek valamivel nagyobb méretben készültek. Hármas, Z-sodratú lenszálra fűzték fel ezeket, több sorban. (A gyöngyök száma a Keszthely-kulturás sírok esetében eléri síronként a 250-300-at is.) A bőrből vagy textilből készült ruhát összefogó tű mérete is megnőtt; szárát hasították, díszítették. Gyakoribb a bronzhuzalból, beütögetett mintával díszített karperec, amelyből két-három darabot is viseltek. (2. ábra) Temetőnkben előkerült néhány közepes méretű fölbevalót tartalmazó sír is. Ezek a fülbevalók nagyrészt bronzból készültek, kivitelben sokban hasonlítanak a fentiekhez. A többi lelet is egy „átmeneti" szakasz bizonyítékaként „értéklhető". A tűk egy része tömör, beütögetett mintával díszített vagy kisebb méretű, de már hasított szárú. A nyaklánc nagy része még szemesgyöngyökből áll, bár kisebb számban már megtalálhatók a dinnyemag alakúak is. A bronzkarperecek között megtalálhatók mind a kígyófejes, mind a huzalból hajlított típusok. A későbbi kutatások remélhetőleg újabb támpontokat nyújtanak majd e csoportra vonatkozólag. A fent leírt kronológiai megállapítást igazolják azok a kétrétegű temetkezések, ahol a két különböző korú Keszthely-kulturás sír fedi egymást, de a későbbi temetkezés sohasem bolygatja meg a korábbit. (3. ábra) Nem mondhatjuk ezt el azokról a még későbbi, már említett, melléklet nélküli temetkezésekről, ahol a jó megtartású csontvázak, viszonylag mélyebb sírokban kerülnek elő. Ezek több esetben is vágták a késő Keszthely-kulturás temetkezéseket. A sírokat kirabolták, a csontokat egy csomóba, a sír közepére dobálták. Lehetséges, hogy ez a feltehetőleg legkésőbb ide temetkező nép volt a többi sír kirablója is. A többi női sír leletei kissé szegényesebbek, de kronológiai szempontból - véleményem szerint - a legjelentősebbek lehetnek. (E sírok leletanyagának nagy része 21 Lipp Vilmos 1884/a 40-41. XlV.t. 343. 22 Az egyes tárgytípusok részletes leírására, elemzésére itt nincs módunk. Ezt egy későbbi feldolgozásban szeretnénk megtenni. 159