A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)
Lőrinczy Gábor: A Szegvár-oromdűlői kora-avarkori temető 1. sírja
um 73 , Mokraja Balka 74 , Kamunta 75 , Pjatyigorszk 76 , ahonnan az ismertté vált veretek a legszélesebb skálát mutatják. Az északi csoportot nagyjából Baskiria területének lelőhelyei alkotják: Ufa 77 , Novo Turbaszli 78 , Kusnarenkovo 79 , s talán ide kapcsolható Zarajszk 80 is. A szegvári sírhoz több szempontból is kitűnő párhuzamot találunk Dél-Ukrajnában. Az Ingül folyó mentén, Hrisztoforovkán, a 7. kurgán 7. sírjából került elő két darab háromágú öntött ezüst szíjelosztó. 81 A publikáció az általa öweretnek meghatározott darabokon kívül bemutat egy olyan háromszög alakú lemezt, amely ismert a szegvári sírból, Szentes-Sárgapartról és a hajdúszoboszlói veretek hátoldaláról. Ezen kívül a később tárgyalandó halfarkas veret és a szegvári sír edényének kitűnő párhuzama került elő ebből a temetkezésből. Az Ingül folyó dnyeperi torkolata közelében, Belozerka 14. kurgánjából hasonló öntött ezüst szíjelosztó került elo a sípcsont környékéről. 82 Pontosabb lelőhely megjelölés nélkül előkerült szíjelosztókat ismerünk Ukrajna területéről. 83 A déli csoporthoz tartozó Szkalisztoje temető három sírjából, a 321., 381., és a 422. sírból kerültek elő szíjelosztók. 84 E típus legdíszesebb, kőbetétes, granulációval díszített példánya Kercsről ismert. A legteljesebb hitelesen feltárt és kiválóan dokumentált ezüst lábbelivereteket egy cibiliumi kettős sírból ismerjük. 85 A Kaukázus északi előteréből Mokraja Balkáról és Kamuntárói tettek közzé e verettípushoz köthető példányokat. 86 Ez utóbbi helyről ismert darabok az eddigiektől és egymástól is részben eltérő kivitelűek és díszítésüek, amennyire az illusztrációk alapján megítélhető. A többi csoportétól eltérően az innen származó példányok lemezesek, esetleg préseltek. E verettípust lábbeli szíjelosztójának határozhatjuk meg. Erre utal viszonylag kis méretük, hogy többnyire párosan kerülnek elő, valamint alátámasztják ezt az elképzelést a cibiliumi szerencsés, ill. a szegvári kevésbé szerencsés megfigyelések. E mellett használhatták öv- vagy lószerszámveretként is, bár erre biztos, hiteles megfigyelés még nincs. Anyaguk bronz vagy ezüst a keresi arany példány kivételével. A legtöbbje kéregöntéssel készült, de feltehető, hogy a kamuntai és a Novo Turbaszli-i veretek lemezes példányok. Ilyen szempontból egyedülálló a szegvári darab a maga préselt kivitelezésével. 73 Voronov Ju.N.-Senkao N.K. 1982.159. 74 Afanaszjcv G.E. 1979.44. 75 Uvarova P.Sz. 1900. 76 Runic A.P. 1979.241. 77 Ahmerov R.B. 1951.132. 78 Mazsitov HA. 1964.107. 79 GeningV.F. 1972.255. 80 Posta Béla 1905.541 Bóna István 1982-83.126. 81 Lásd 68.j. 82 Lásd 69.j. 83 Somogyi Péter 1987.129. 84 Lásd 71.j. 85 Lásd 73.J. 86 Lásd 75.j. 139
