A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Lőrinczy Gábor: A Szegvár-oromdűlői kora-avarkori temető 1. sírja

um 73 , Mokraja Balka 74 , Kamunta 75 , Pjatyigorszk 76 , ahonnan az ismertté vált veretek a legszélesebb skálát mutatják. Az északi csoportot nagyjából Baskiria területének lelőhelyei alkotják: Ufa 77 , No­vo Turbaszli 78 , Kusnarenkovo 79 , s talán ide kapcsolható Zarajszk 80 is. A szegvári sírhoz több szempontból is kitűnő párhuzamot találunk Dél-Ukrajná­ban. Az Ingül folyó mentén, Hrisztoforovkán, a 7. kurgán 7. sírjából került elő két da­rab háromágú öntött ezüst szíjelosztó. 81 A publikáció az általa öweretnek meghatáro­zott darabokon kívül bemutat egy olyan háromszög alakú lemezt, amely ismert a szeg­vári sírból, Szentes-Sárgapartról és a hajdúszoboszlói veretek hátoldaláról. Ezen kívül a később tárgyalandó halfarkas veret és a szegvári sír edényének kitűnő párhuzama került elő ebből a temetkezésből. Az Ingül folyó dnyeperi torkolata közelében, Belo­zerka 14. kurgánjából hasonló öntött ezüst szíjelosztó került elo a sípcsont környéké­ről. 82 Pontosabb lelőhely megjelölés nélkül előkerült szíjelosztókat ismerünk Ukrajna területéről. 83 A déli csoporthoz tartozó Szkalisztoje temető három sírjából, a 321., 381., és a 422. sírból kerültek elő szíjelosztók. 84 E típus legdíszesebb, kőbetétes, granu­lációval díszített példánya Kercsről ismert. A legteljesebb hitelesen feltárt és kiválóan dokumentált ezüst lábbelivereteket egy cibiliumi kettős sírból ismerjük. 85 A Kaukázus északi előteréből Mokraja Balkáról és Kamuntárói tettek közzé e verettípushoz köt­hető példányokat. 86 Ez utóbbi helyről ismert darabok az eddigiektől és egymástól is részben eltérő kivitelűek és díszítésüek, amennyire az illusztrációk alapján megítélhe­tő. A többi csoportétól eltérően az innen származó példányok lemezesek, esetleg pré­seltek. E verettípust lábbeli szíjelosztójának határozhatjuk meg. Erre utal viszonylag kis méretük, hogy többnyire párosan kerülnek elő, valamint alátámasztják ezt az el­képzelést a cibiliumi szerencsés, ill. a szegvári kevésbé szerencsés megfigyelések. E mellett használhatták öv- vagy lószerszámveretként is, bár erre biztos, hiteles megfi­gyelés még nincs. Anyaguk bronz vagy ezüst a keresi arany példány kivételével. A leg­többje kéregöntéssel készült, de feltehető, hogy a kamuntai és a Novo Turbaszli-i ve­retek lemezes példányok. Ilyen szempontból egyedülálló a szegvári darab a maga pré­selt kivitelezésével. 73 Voronov Ju.N.-Senkao N.K. 1982.159. 74 Afanaszjcv G.E. 1979.44. 75 Uvarova P.Sz. 1900. 76 Runic A.P. 1979.241. 77 Ahmerov R.B. 1951.132. 78 Mazsitov HA. 1964.107. 79 GeningV.F. 1972.255. 80 Posta Béla 1905.541 Bóna István 1982-83.126. 81 Lásd 68.j. 82 Lásd 69.j. 83 Somogyi Péter 1987.129. 84 Lásd 71.j. 85 Lásd 73.J. 86 Lásd 75.j. 139

Next

/
Thumbnails
Contents