A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-2. A népvándorláskor fiatal kutatóinak szentesi találkozóján elhangzott előadások. (Szeged, 1991)

Lőrinczy Gábor: A Szegvár-oromdűlői kora-avarkori temető 1. sírja

ezüstlapjának részletei. (III. t. 14.) 15. Vascsat a medencéből a jobb szeméremcsont alól, peckével lefele. H: 4 cm, Sz: 3 cm. (IV. t. 4.) 16. Öntött bronzcsat vaspecekkel a bal kézcsontok alól, külső oldalával lefele. A bordázott csatfej a lábak irányában feküdt. H: 2,9 cm. (IV. t. 5.) 17. Bronzhuzalból hajlított téglalap alakú csatfej és a hozzá tartozó lemezes csattest töredékei a bal lábszárcsont alsó vége felett. (IV. 1.12.) 18. Töredékes préselt, ún. halfarkas ezüstlemez a bal bokacsont külső oldala mellől. H: 3,3 cm. (IV. t. 9.) 19. Ezüstlemez töredékek a bal bokacsontok alól. 20. Bronz felszerelópánt töredékei a bal lábközépcsontok belső oldala mellől. (IV. t. 7.) 21. Észak-déli irányban fekvő bronz felszerelő huzal a bal bokacsont alól, szegecselt felével lefelé. H: 3,8 cm. (IV. 1.11.) 22. Bronzhuzalból hajlított téglalap alakú csatfej és lemezes csatteste felszerelőpántjával együtt a jobb lábszárcsont alsó vége felett. H: 2,7 cm, Sz: 1,7 cm. (V. t. 7.) 23. Préselt halfarkas ezüstveret a jobb bokacsont alól. H: 3,0 cm, Sz: 1,7 cm. (V. t. 2.) 24. Pont-vonással díszített, szimmetrikus préselt ezüstveret a jobb bokacsont külső oldala mellől, felszerelő bronzlemezével együtt. H: 4,0 cm, Sz: 1,2 cm. (v. 1.1.) 25. Préselt ezüstveret töredékei a jobb bokacsont mellől. (V. t. 3.) 26. Háromágú, szegecsekkel ellátott bronzlemez a jobb bokacsont külső oldala alól. (V.t.4.) 27. Két bronzpántból V alakban összeszegecselt felszerelőpánt a jobb bokacsont belső oldala mellől. (V. t.5.) 28. Préselt ezüstlemezek töredékei a sír betöltéséből. 29. Vörös színű orsókarika a juhkoponya és az emberi lábcsontok között. Átmérője: 3,4 cm, V: 0,9 cm. (IV.t.6.) 30. Kisméretű, töredékes kétoldalas csontfésű a juhkoponya alól. H: 5 cm, Sz: 3,2 cm. (IV. t. 8.)

3 Az előbbiekben ismertetett sír háromrétegű temetkezést tartalmazott. Mai ismereteink szerint ez a rítus - amennyiben önálló rítusként kell értelmeznünk - a kárpát-medencei kora avar korból egyetlen analógiával rendelkezik. A nemrég közzétett Ártaná F 142/1 lelőhelyíí kora avar sírban az emberi váz felett felszerszámozott lovat temettek el részlegesen, e felett pedig két melléklet nélküli részlegesen eltemetett ló maradványai kerültek elő.

4 Nem kizárt, hogy a régi feltárásokon akadtak már ilyen temetkezésre, de részletes dokumentáció és megfigyelés hiányában, a szűkszavú jelentésekre, illetve publikációkra támaszkodva ma már ezeket nem lehet pontosan rekonstruálni. Említhető például a Tiszavasvári-Koldusdombon feltárt kora avar temetőrészlet néhány sírja, ahol - ha nem is háromrétegű temetkezések - részleges ló-, marha és juhtemetkezések kerültek elő. Az ásató és publikáló Csallány Dezső csupán azt regisztrálta, hogy a sírok földjében állatkoponyák, lábcsontok és hasogatott állatcsontok kerültek elő.

5 A szegvári sír esetében a lótemetkezés fölött 40 cm-rel a - feltehetően összegöngyölt - marhabőr eltemetésének, a koponya és lábcsontokkal együtt, nem tulajdoníthatunk nagyobb jelentőséget az eddig ismert kis esetszám miatt. Feltételezhetjük, hogy a részleges állattemetkezésnek ez egy egyedi megnyilvánulása. Nem zárható ki, hogy a felső szinten előkerült állatbőr maradványait utólag, bizonyos idő elteltével ásták a sírba. Ennek ellentmondani látszik, hogy a viszonylag szűknek mondható sírgödör (60 cm) közepén kerültek elő a marhatemetkezés maradványai és a későbbi beásásnak semmi nyomát nem találtuk, nem sértették meg a szabályos sírgödör oldalait. A szegvári sírt nem aknasírnak tartom, hanem ún. „fülessírnak". Erre utal, hogy a marhatemetkezés szintjén és a legalján a sír szélessége 55-60 cm volt, míg a lótemetkezésnél kiszélesedett és elérte a 75-80 cm szélességet. Az 1. sír feltárását követően az évek során több sírnál sikerült ezt a sírformát megfigyelnünk és dokumentálnunk. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy az 1. sírban a koporsóban eltemetett fiatal nő fölé a 3 A sír leletanyaga a szentesi Koszta József Múzeumban található 81.1.1-42. ltsz. alatt. Az anyag restaurálását és a táblarajzokat Szőke Ágnes restaurátornak a típustáblákat Vidovics Teréznek köszönöm. 4 Mesterházy Károly 1987. 5 Csallány Dezső 1958.51-59. 129