A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Régészet és határterületei - Kocsis S. Gábor–Trogmayer Helga: A fogak fejlődési rendellenességei Vésztő–Mágorhalom újkőkori és rézkori temető embertani anyagában

A fogak fejlődési rendellenességei közül azokat kerestük, amelyek szabad szemmel, eszközös vizsgálat nélkül is felfedezhetők voltak. Nem foglalkoztunk a fogkorona és gyökér variációs eltéréseivel. Vizsgáltuk tehát a fogak számbeli-, előtörési-, alaki-, nagyságbeli-, helyzeti- és szerkezeti rendellenességeit. A rendellenességek csoportosításánál Csiba (6.) „Szájpathológiai jegyzet"-ét vettük figyelembe. (Röntgenvizsgálatot csak abban az esetben végeztünk, ha egy feltételezett rendellenesség pl. csírahiány konkrét megállapítása volt a cél). Eredmények 1.1 Az újkőkori anyagból megvizsgált 340 db fogból 99 db fogon (29,12%) írtunk le egy vagy több —összesen 17 féle fejlődési rendellenességet. A 14 fő mindegyikének fogazatában valamilyen rendellenesség előfordult. A rendellenességek fogak* szerinti megoszlása a következő : Csírahiány 2. sir: 18,28, 38,48 fogak. 33. sír: 18,28, 38,48 fogak. Rendellenes alakú korona 1. sír: 18, 28 fogak. 31. sír: 12, 22 fogak. 36. sír: 27 fog. 39. sír; 17, 27 fogak. Koronai-nyaki-gyökéri barázda (3. ábra): 36. sír: 12 fog. 3. ábra. Koronái—nyaki—gyökéri barázda 12-es fogon (sírsz.: 36; lelt. sz.: 8417), * Az egyes fogakat az FDI javaslata szerint kettős számjeggyel jelöltük (Fogorv. Szemle, 1972, 65,27—28). A rendszer lényege, hogy az első szám az óramutató járásával megegyezően a quadránst, a második a fogat jelöli. 69