A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Természettudomány - Kiss Tamás: Juvenilis és szeneszcens epiphyton zuzmók ammóniumion tartalmának összehasonlító vizsgálata

JUVENILIS ÉS SZENESZCENS EPIPHYTON ZUZMÓK AMMÓNIUMION TARTALMÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA KISS TAMÁS (Szombathely, Savaria Múzeum) Jelen dolgozat 8 faj, 1 varietas és 1 forma NH£ tartalmának vizsgálatáról számol be, amelyet juvenilis és szeneszcens zuzmótelepeken végeztem, Nessler-reagens segítségével. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsam, létezik-e szignifikáns különbség я fiatal és az idősebb telepek ammóniumion tartalmában. Bevezetés Ebben a közleményben az Evernia prunastri, Hypogymnia physodes, Parmelia caperata, Parmelia sulcata, Phaeophyscia orbicularis, Phaeophyscia orbicularis var. virella, Pseudevernia furfuracea, Usnea comosa, Xanthoria parietina és a Xanthoria parietina f. chlorina juvenilis és szeneszcens telepein végzett kísérlet eredményeit ismertetem. A zuzmók nitrogén-anyagcseréjével foglalkozó szakirodalomban ez az elsó' dolgozat, amely a kutatás során figyelembe veszi a telepek életkorát is. A vizsgált telepek termőhelyeinek ökológiai viszonyai A taxonokat a Praenoricum flóravidéken, két termőhelyről gyűjtöttem. 1. Magyarszombatfa; ház körüli gyümölcsös. A gazdasági udvarok közvetlen közelsége miatt a levegő jelentős mennyiségű nitrózus-gázt tartalmaz, elsó'sorban ammóniát. Ebből következik, hogy a viszonylag magas relatív páratartalom — 70— 95 % (évi átlag — és a sok csapadék — 800—900 mm/év — ellenére a fákon kizárólag nitrophyta fajokkal találkozhatunk. 2. Kismákfa: vad gyümölcs. A terület az immisszió-forrásokból távol helyezkedik el, így az atmoszféra toxikus gázoktól mentes. Az évi csapadékmennyiség: 650—700/év, a tengerszint feletti magasság 230 m. A levegő relatív páratartalmát júniustól szeptemberig, Fischer Hygro synthetic (GDR) típusú műszerrel mértem, nyolc alkalommal. A páratartalom 50—70% között ingadozott. Az első termőhely ökológiai, klimatikus viszonyai kedvezőbb feltételeket jelentenek a gazdag epiphyton vegetáció kialakulásához, mint a második esetben, azonban a kismákfai területen nem jut érvényre a nitrózus gázok szelekciós hatása. A vad gyümölcsösben Alectoria, Cetraria és Usnea fajokkal is találkozhatunk, több más érzékenyebb Parmelia és Physcia faj mellett. A zuzmóvegetáció faji összetétele mindkét termőhelyen jelzi a sajátságos ökológiai viszonyokat. 409