A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)
Művészettörténet - Szuromi Pál: Dalol a tenger, dalol a múlt (Erdélyi Mihály művészetéről)
hogy a tematikai sokféleség ellenére is sajátos szóródása van e munkáknak. Többek között erőteljesebben kötődik a művész a tengerparti, folyóparti témákhoz, egyben a különféle hajó- és csónakmotívumok ábrázolásához. A figurális jegyzetek között pedig meglehetősen gyakoriak az olyan alakok, akik többé-kevésbé kötetlenebb, mozgékonyabb és szabadabb életformát képviselnek. Nincs itt valamiféle feszesebb szociológiai mérték : az átutazó polgár és a kocsmázó kisember ugyanúgy idetartozik, mint a különös kinézetű vagabundok vagy maguk a tengerészek. Vagyis akaratlanul is egymásra utalnak ezek a tájképi és figurális témák, mert valamiképpen egyazon élet- és létforma kifejezői. Egyszerűen arról van szó : Erdélyi mindenekelőtt a magához hasonló dinamikusabb, fesztelenebb és szabadságszerető emberekkel érez rokonságot. Azokkal, akik mögött vizek, tengerek, kalandok és veszélyek állnak. S ez a szemlélet természetszerűen rányomja bélyegét a környező világ egészéhez való viszonyára is (pl: Külföldiek Velencében, Amerikai tengerész Nápolyban, Velencei halászok, Velencei vagányok). E sajátos szemlélet tulajdonképpen végigvonul az alkotó egész pályáján, habár a későbbi, szegedi évtizedekben bizonyos mértékig általánosabbá válik. Nem tűnnek el ugyan a jellegzetes vízparti témák, a halász -és a matróz motívumok, noha a figurák szerepeltetése változatosabb, kötetlenebb formát ölt. De még ne szakadjunk el a húszas évek végén és a harmincas esztendők elején készült rajzoktól! Az előbb jelzett tartalmi orientációval ugyanis csupán az egyik oldalát érzékeltettem Erdélyi tüzetesebb érdeklődésének. A másikon azonban ott vannak a nők, az asszonyok. Nem tudni pontosan, az alkotónak mit jelentett a másik nem. Talán a biztonság, az állandóság és a folytonosság érzetét? Vagy az esztétikai kellemeset, egyszersmind örömforrást? Tény viszont, hogy a legkülönbfélébb női ábrázolások is végigkísérik a művész pályáját. Jellemző például: még az önarcképekre is többször rákerülnek az efféle motívumok. Az egyik munka éppen rajzolás közben láttatja a művészt, a mögötte levő térben pedig fiatal lány álldogál, míg a falon függő képen egy gyermekét tartó anya van megjelenítve. Egy másik produktumon meg egyféle végzetszerűséget kap a titokzatosan mosolygó női arc, amely némileg az alkotó fejét is eltakarja (Önarckép, Genovai boszorkány). Űgy tűnik tehát: Erdélyi világlátásában a mozgékonyság, a szabadság és a női szépség gondolatköre a meghatározó. S itt akaratlanul is eszünkbe jut Petőfi strófája, a Szabadság, szerelem.Ugyanakkor az alkotó tematikai érdeklődése elsősorban azokkal a festőkkel tart egyféle rokonságot, akik a polgári mértékeken túlmutató kötetlenebb, közvetlenebb, szélsőségesebb életszférákra is figyelmet fordítottak (pl: Mednyánszky László, Gulácsy Lajos, Aba-Novák Vilmos, Román György). De miféle formai, kompozíciós sajátosságokkal rendelkeznek Erdélyi Mihály rajzai? Igaz, korábban már szó esett az alkotó rajzi modoráról, ám ott csak a legfeltűnőbb jegyeket érintettem. Pedig az sem elhanyagolható : a látvány valósága miként transzponálódik a rajzlapokra, s miféle térszervezési metodika érvényesül itt. Nos, a munkák java része arról tanúskodik, hogy a művész leginkább a zsúfoltabb, telítettebb, mozgalmasabb komponálást kultiválta. Ritkaságszámba mennek a Nápolyi részlethez hasonló jegyzetek, ahol levegősebb, nyugalmasabb szerkezete van a képnek. Találóan érzékelteti viszont Erdélyi alkotásmódját a Kikötő Genovában című grafika, hiszen ezen a felületen valósággal egymás hegyén-hátán láthatjuk a bárkákat, hajókat, a csónakokat és árbocrudakat. Mint ahogy a figurális témáknál is minduntalan visszatér az ilyenféle komponálási mód. Időnként a magányos alakok hátterében is felbukkannak a kapcsolódó, értelmező figurák : gondoljunk csak a nemrég említett önarcképekre. Vagy érdemes szemügyre venni a Velencei halászok kompozícióját, ahol világosan kiderül, hogy a művész igazi örömet talált az emberi viszonylatok 353