A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Művészettörténet - †Szelesi Zoltán: Műgyűjtés Szegeden I.

szakértőnek — ismételten felajánlották a brit állampolgárságot. Schwaiger köszönettel elutasította ezt, és szinte haláláig magyar állampolgár maradt. Élete legvégén vette fel az angol állampolgárságot, nyilván csak azért, hogy a hazájának szánt nagy értékű hagyaték sorsát biztosíthassa.

52 * A szegedi műgyűjtés történetének felszabadulás előtti és utáni korszakait szervesen kötötte össze dr. Völgyessy Ferenc figyelemre méltó gyűjteménye,

53 melyről — éppen ez okból — részletesen kívánunk szólani. Tisza-parti városunk műgyűjtő életének a fentebbiekben áttekintett vázlatos számbavételénél is kitűnt, hogy a tárgyalt gyűjtemények jellege meglehetősen eklektikusnak mondható, és profiljuk a nevezett helyi családok egyetemes művészet iránti érdeklődését tükrözte. Az új magyar festészet felé, 1930-as években — a szegedi származású és érzelmileg magát mindig idetartozónak valló Völgyessy Ferenc, Budapesten élő főorvos fordult. Az elmúlt közel félszázad alatt a XX. sz. magyar festészet területéről több mintszázötven olyan jelentős alkotást gyűjtött össze, amelyek együttese nem csak jól érzékeltette a hazai modern piktúra tartalmi és stiláris alakulását, de az általa összeválogatott képek művészi minősége Völgyessy gyűjteményének értékét rendkívül magassá, azaz nemzeti érdekűén védett jellegűvé emelte. Kollekciójával kapcsolatban azért kell múlt időben beszélni, mert ma már az előbb, 1943-ban,

54 majd az 1965 őszén, a Móra Ferenc Múzeum képtárában bemutatott gyűjteménye

56 — az időközben történt nagy mérvű eladások folytán lényegesen összeszűkült. Völgyessy Ferencnek az egykori példásan megvalósított célkitűzése, vagyis rangossá lett képgyűjteményének megteremtése, sok anyagi áldozatot, lemondást és nagy művészetszeretetet kívánt. Munkájában segítségére voltak az őt érdeklő művészek is — többek közül —, Aba-Novák, Rudnay, Vaszary, Egry, akikhez személyes ismeretség, sőt jóbarátság fűzte.

56 Mindenekelőtt azonban egykori szegedi tanára, Dorogi Imre festőművészre gondol meleg hálával, aki a művészet iránti ragaszkodását elsőként oltotta belé. Rajtuk kívül kapcsolatban állt műgyűjtőkkel is, a tanácsaikat mindig megszívlelte. így alakult ki lassan impozánssá bővült képanyaga, amelynek összeállítását tervszerűen építette fel.

57 Érdeklődése — mint említettük — a XX. századi magyar festészet alkotásaira irányult, mivel ezek állottak hozzá legközelebb. Völgyessy volt gazdag gyűjteménye nélkül a modern hazai piktúra alakulását nem lehetett volna olyan kielégítően bemutatnunk, amint ez megkövetelhetően szükséges. Ezért fordult hozzá egy-egy nélkülözhetetlen képért a Magyar Nemzeti Galéria és más múzeum is. Ha Völgyessy gyűjteményét — melyben a szegedi közönség 1965-ben gyönyörködött — megpróbáljuk felidézni, úgy azt mondhatjuk, hogy kollekciójának biztató nyitányát Szinyei Merse Pál két kis remeke, a hangulatos Horgászó Félix és a napsütötte Szurokfenyő adta. E képek híven tükrözik a nagy magyar kolorista harmo52 Péter L.: i. m. 53 Magángyűjtők kiállítása a Nemzeti Galériában. Művészet, 1963. nov.; Szelesi Zoltán: Völgyessy Ferenc képei és a szegedi műgyűjtés útja. Művészettörténeti Értesítő 1971. 1. sz. 23—30. 54 (t.j.) Temesvári József: Kiállítást rendez dr. Völgyessy Ferenc képgyűjteményéből a Szegedi Vöröskereszt. Délm. 1943. jan. 17. 55 Szelesi Zoltán: Völgyessy Ferenc műgyűjteményének kiállítása Szegeden. Délm. 1965. okt. 5. 56 Dr. Völgyessy Ferenc: Aba-Novák Vilmos beszél az öncélú és az alkalmazott művészetről, a mai művész problémáiról. Délm. 1938. márc. 20. 57 (t.j.) Temesvári J.: i. m. 301