A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)
Új- és legújabbkori történet - Tóth István: Adalékok a Békés megyei szlovákok anyanyelvi művelődéséhez (1919–1939)
2. Egy hitbuzgalmi lap: Bellér Béla említi a Századok-ban megjelent (1977/2) egyik tanulmányában a kisebbségi kongresszusokon való részvétellel kapcsolatban — mint gátló tényezó't — hogy „bár a magyarországi szlovákságnak voltak szervezetei (Magyarországi Tót Közművelődési Társulat, Budapesti Katolikus Munkáskör) és ezek sajtója (Slovenskyé Noviny a társulat hivatalos lapja, egy folyóirat és 1931. áprilisától egy hitbuzgalmi lap az Evanjelicky Hlásnik) is, ezek közül egy sem volt, amelyet a hazai szlovákság saját szervezetének elfogadott vagy a külföld ilyenként elismert volna." 30 A megfogalmazással nem tudunk teljesen egyetérteni, mivel néhány eltérő adatra találtunk. A lap ismeretében pontosításra is szorul. így például helyesen jelöli meg, az Evanjelincky Hlásnik 1931-ben jelent meg, de már márciusban megjelent az első száma. 31 Az megint érdekes, hogy a lapot Dr. Szeberényi Lajos Zsigmondnak a fia, Dr. Szeberényi Gusztáv szerkesztette. Dr. Szeberényi Lajos Zsigmondot Ewald Ammende 31a is a külföld részéről, a magyarországi szlovákok vezetőjének ismerte el. Megjelenését a kisebbségi kongresszusokon Genfben kívánatosnak tartotta. Ennek persze mint felsőházi tag nem tett eleget. A nemzetgyűlésben ellenzéki mivolta is ismert volt. 32 Az valóban igen hátrányos ekkor a Békés megyei szlovákok számára, hogy világi lapjuk, napilapjuk, havi folyóiratuk nincs. Erre való törekvésük azonban mielőbb előtérbe került, sőt 1934-ben meg is valósult. S mennyire kevés szlovák nyelvű lap forgott közkézen, azt a következők is alátámasztják: (Tótkomlósról van szó) „A községben összesen napi 151 pld. 14 féle magyar nyelvű budapesti és 3 féle szlovák nyelvű lap járt.... A szlovák nyelvű Slovensky Tyzdenník 3, a Slovenské Noviny 4 és a Nővé Slovensko egy példányban jutott el rendszeresen a községbe." 33 Más községekből (szlovák) levéltári vagy publikált adatot nem találtunk. Az Evanjelicky Hlásnik első öt évfolyamát (1931—1935) részletesebb elemzés alá vettük. Részben azért, mert még alapos vizsgálódás tárgyává senki nem tette, másrészt azért, hogy valóban olyan hitbuzgalmi lap volt-e, hogy a szlovákság nem érezte magáénak. 3. Az Evanjelicky Hlásnik: 3 * Dr. RafFay Sándor püspök Saguly János pitvarosi espereslelkészt kérte fel a szerkesztésre, s így a lap 1931 márciusában meg is jelent. Tartalmát a következő állandó rovatok adták : Hospodárstvo (gazdaság), Besednica (beszélgetések), Dopisy (levelek), Rozlicnosti (különféleségek), Anekdoty (anekdoták), Chyrnik (krónika), Pre dietky (gyermekeknek). Általában 24 számozott oldal és 4 számozatlan. Az 1931/7-es számon már jelölik a külföldre való megrendelés évi összegét. Ez aztsugallja, hogy külföldről is igény mutatkozott iránta. Anyaga finom, sima tapintású félfamentes papír. Rendszeresen írnak a gyerekek számára is — a beköszöntőben is igért — verseket, rövid, tanulságos prózai szövegeket. 80 Bellér Béla 1977. 313. 31 Mekis Ádám ev. esperes tulajdonában, Békéscsaba Szent István tér 20. sz. и/* Ewald Ammende: Észtországi német nemzetiségű újságíró, a nemzetiségi konferencia főtitkára Genfben. 32 Bellér Béla 1977. 313. 33 Szabó Ferenc 1970. 507. 34 Mekis Ádám ev. esperes tulajdonában, Békéscsaba Szent István tér 20. sz. 1931—1944-ig minden évfolyam. Dedinszky Gyula 1969.134. Békés megye sajtóbibliográfiája (1855—1973) (összeállította: a Megyei Könyvtár munkaközössége Kovács Mária vezetésével.) Bcs. 1974. (159. tétel) 275
