A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Új- és legújabbkori történet - Tóth István: Adalékok a Békés megyei szlovákok anyanyelvi művelődéséhez (1919–1939)

tized alatt, mivel 1931-ben Tótkomlós és Békésszentandrás községekben ismételten élelemkiutalással kellett enyhíteni a nyomort.

9 Nem volt különb a helyzet Békéscsabán a téglagyárban sem, s a szövőgyárban sem. A téglagyári napszámosok követelését a vezetőség elutasította, mivel a munkások 80 dkg/búza/óra órabér helyett 1,5 kg búza/óra órabért kértek. A vezetőség csak 1 kg búza/óra órabért ítélt meg. Erzsiák Mátyást, aki ekkor sztrájkra szólított fel, s a sztrájktörőket megfenyegette, különlegesen veszélyesnek minősítették, a „gazdasági életre káros" a belső állami rendre veszélyes megnyilvánulásáért. Helyzetét nehezítette, hogy 1918-ban hadifogolyként belépett Oroszországban a cseh légióba, 1920 májusában Csehországba kerül s csak 1921-ben kerül haza Békéscsabára. 1923-ban internálás alá vonták.

10 Ezek után nem lehetett csodálkozni azon, hogy tömegesen próbáltak más megoldást keresni. 1924. december 15-i leiratában a belügyminiszter a békéscsabai szövőgyári munkások tömeges kivándorlási mozgalmának észleléséről értesít. A rendőrségi kimutatás szerint Csehszlovákiába a következő arányban kértek útlevelet adott években, az összes kérelemhez viszonyítva:

11 1920 kiadott 1092 db 108 db Csehszlovákiába kérte 1921 kiadott 960 db 167 db Csehszlovákiába kérte 1922 kiadott 987 db 186 db Csehszlovákiába kérte 1923 kiadott 1003 db 198 db Csehszlovákiába kérte 1924 kiadott 1206 db 216 db Csehszlovákiába kérte 1924-ben igen feltűnővé vált a Csehszlovákiába történő útlevélkérelmek megnövekedése. Mindebben a csehszlovák propagandát vélték látni, talán nem minden alap nélkül: „A kihallgatott textilmunkásnők vallomásaiból megállapítható, hogy valamennyien a gyógykezeltetés helyett Hrabovszki György és fivérei gyárába léptek be, ahol nemcsak egész jó dolguk volt, hanem heteken át munkaalkalom nélkül is kiváló ellátásban részesültek. 1924. évben összesen 102 békéscsabai lakos fordult meg Hrabovszkiéknál.

12 A dolgok lényegénél fogva ezt inkább politikai szempontból tartották veszélyesnek. Ugyanilyen veszélyesnek ítélte megadni az orosházi főszolgabíró Povázsai Györgyné (Hrabovszki Zsófia) tótkomlósi lakos útlevélkérelmét, mert „a cseh megszállás alatt lévő területen tartózkodó testvérbátyját akarja meglátogatni, aki az oláh megszállás idején Tótkomlóson az elszakadási mozgalom élén állott." Nemzetellenes és pánszláv agitációval vádolta őt és férjét, s hogy kapcsolatuk van az emigráltakkal. „... részük van abban a mozgalomban is, amely a tótkomlósi szláv lakosság körében a Rothermere akció ellensúlyozására indult meg, s amely akciót a megszállott területeken élő emigrált tótkomlósi tót vezérek útján terjesztik a megszállott Felvidéken."

13 9 BmL — Békés vármegye főispánjának iratai 278, 279/1931. 10 BmL — Békés vármegye alispánjának iratai 303/1923. Életútját tekintve személye kicsit furcsa. De tetteit ennek ellenére egyértelműnek ítéljük. Az őt érő történelmi és társadalmi hatások kényszerítő parancsának engedelmeskedett. Ettől még nem volt tudatos forradalmár. Személye mégsem volt egyedüli az adott időszakban. 11 BmL — Békés vármegye főispánjának iratai 234/1925. 12 BmL — Békés vármegye főispánjának iratai 234/1925. A rendőr főtanácsos 72/1925/res. száma latti jelentése : „Pozsony megyében lakik Hrabovszky György aki Békéscsabán a román megszállás alatt képviselő volt és azok nagyon kedvelték. 1920-ban Békéscsabáról kivonultak, s б a Csehszlovák konzulátus segítségével Pozsonyba került, ahol a földosztó bizottság elnöke lett és 112 kat. holdnak megfelelő birtokra tett szert, valamint egy textilgyárat létesített." 13 BmL — Békés vármegye főispánjának iratai 237/1928. 269