A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Új- és legújabbkori történet - Sipos József: A Kisgazdapárt 1918 októberében

nal.

25 Ugyanaznap értekezletet tartottak a mérsékelt ellenzék pártjai — köztük a Kisgazdapárt — vezetői, ahol megbeszélték à kibontakozás lehetőségeit. E tárgyalások eredményeként a Kisgazdapárt vezetői a Nemzeti Tanács helyett ismét a mérsékelt ellenzéki pártok mellett foglaltak állást, amelyek legálisan, a törvényes keretek között akarták átvenni a hatalmat, és bizalmukról biztosították gróf Hadik kormányalakítási kísérletét.

26 A Kisgazdapárt vezetőinek politikai helyzetértékelését jól mutatja Mayer János : Gazdatársainkhoz! címmel a párt lapjában, a Magyar Lobogóban publikált nyílt levele. Ebben megállapította, hogy mivel a háborút elvesztettük, „ki vagyunk szolgáltatva a külső ellenségnek, amelyhez járul még az a súlyos körülmény, hogy a nem kevésbé veszedelmes belső ellenség (itt a nemzetiségekre és a Nemzeti Tanácsra utalt!) hónaljig nekigyűrkőzve erőlködik azon, hogy a nemzeti államunk ezeréves fájának gyökereit felszaggassa és azt teljesen ledöntesse." A vajúdás nehéz napjait éljük — írta Mayer — és a tét óriási: „meg tudjuk-e védeni területi épségünket, vagy örökre tönkre nyomorítva, sot megsemmisítve kerülnek-e ki a nagy világháborúból." Ezért a politikusoknak fokozott felelősséggel kell állást foglalni. Ugy látta, hogy „az átalakulás a demokrácia és a teljes népszabadság jegyében folyik" és ha ezt a két kérdést helyesen oldják meg — írta — akkor talán még a világháborús vérveszteség sem volt hiábavaló. Hangsúlyozta, hogy „Vészes időket élünk! Hazánk jövője forog kockán!" És ebben a katasztrofális helyzetben „felelősség nélküli tényezők forradalmi hangulatot szítanak az országban. " Kérte, hogy ez a hangulat ne érintse a kis- és középparasztságot. „Szabadságot és népuralmat kívánunk mi is, — írta — de szabadság alatt sohasem értettünk szabadosságot." Ugyanekkor ezekben a napokban a Kisgazdapárt vezetői is érezték, hogy „most következett be az az idő, amikor ütött a cselekvés órája." Mayer megnyugtatta a párt tagságát, hogy bárki kerüljön is ebben a nehéz időben kormányra, Ők megnézik, hogy hozza-e „a gyökeres birtokpolitikát, a progresszív megadóztatást, a hadimilliomosok külön megterhelését, a népoktatás, a közigazgatás, a közegészségügy megfelelő reformálását stb. Ha a megfelelő reformokat nem hozza, úgy szembe találja magát velünk." Kijelentette, hogy kivívják jogaikat, de törvényes és alkotmányos eszközökkel teszik azt. E jogokért küzdelemre biztatta a párt tagságát, de figyelmeztette is: „törekedjünk a közrendet megóvni, a bolseviki forradalmárok rombolásaitól családi tűzhelyeinket megkímélni, mert élő példák igazolják szemünk előtt, hogy a bolsevizmus nyomán tenger szenvedés és teljes pusztulás jár, testvérharc, a saját vérünk kiontása, amelyből sohasem nőtt még a szabadság virága." Ezért szerinte nem forradalom, nem testvérharc és nem bolsevizmus kell a magyarságnak, hanem „függetlenség, szabadság, egy új Magyarország kell, amelyben mindannyian megtalálhatjuk a magunk boldogulását."

27 E gondolatokat elemezve J. Tóth Dezső 1968-ban írt tanulmányával szemben

28 meg kell állapítanunk, hogy a Kisgazdapártot elsősorban nem programjának mérsékeltebb, konzervatívabb volta választotta el a Nemzeti Tanácsba tömörült pártoktól, hanem az elérendő cél érdekében használható módszerek és eszközök. A súlyos katonai és külpolitikai helyzetben elvetették a forradalmi módszereket és eszközöket; egyrészt mert úgy vélték, hogy a hagyományos uralkodó osztályok úgy meggyengültek, hogy a rendszer demokratizálását és egyéb követeléseiket törvényes és alkotmányos eszközökkel is kivívhatják, másrészt azért is féltek a forradalomtól, mert az 25 Magyarország, 1918. október 30. 3. » Az Újság, 1918. október 30. 2. 27 Magyar Lobogó, 1981. november 3. 1—2. 28 J. Tóth Dezső i. m. 42. 263