A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Néprajz - Szigeti György: Hagyományos népszokások Apátfalván II.

HÚSVÉT KEDDJE Nem volt általános, hogy a lányok és asszonyok visszaadták a locsolást, de azért, ha az alkalom úgy hozta, sokan megtették. Ez rendszerint másnap (kedden) délután történt, amikor meglesték a legényeket és férfiakat — főként azokat, akik előző nap nagyon szilaj locsolkodók voltak — és váratlanul leöntötték őket egy-egy vödör vízzel. Mégis inkább az asszonyok locsolták meg férfiakat, de azt már csak inkább tréfának szánták. Összebeszéltek a szomszéd-és komaasszonyok, mert ők sem vállalkoztak egyedül a locsolkodásra. A kislányok ketten-hárman nyíltan mentek a fiúkat meglocsolni még az 1920-as években is. SZÁRAZ SZERDA Bálint Sándor írja: „Apátfalván húsvét után való szerdán, mint ők mondják: száraz szerdán még nem dolgoznak semmit. Azt tartják, hogy aki ezen a napon dolgozik, annak elszárad a keze. A pihenés még abból az időből maradt fönn, amikor húsvét nyolcadát is megszentelték. A népi magyarázat már utólagos."

19 Az első világháború után ezt már csak az öregek tartották számon. GYÖRGY NAPJA — április 24. Régebben (1886 előtt) Szent György napjával vette kezdetét a legeltetés Békába' (Bökény pusztán) a közös legelő idején. 1886-ban, amikor Apátfalva község megvásárolta a békái legelőt, ez május 4-re, a királyhegyesi búcsú utáni napra tevődött át. A gyerekek ilyenkor már mezítláb legeltették a kislibákat. A századforduló előtt még sokan hittek Apátfalván is a Szent György napjához kapcsolódó babonákban. így pl. a köcsögöket estefelé mind bevitték a házba, hogy a boszorkányok kint ne találják Szent György éjszakáján. Az udvart sok helyen Szent György előestéjén bevetették muharmaggal vagy kölessel, majd lóval megjáratták mint a szűrüt (szérűt). Azután a lovakat kocsiba fogták és kerültek velük a gyöpön egyet. Azt tartották, hogyha az elvetett és a lovak lábáról a gyöpre tapadt muhar- vagy köles magot valaki megszámolja, csak akkor ronthatja meg a tehenet.

20 Ismerték és gyakorolták a Szent György napi harmatszedést is. Éjfélkor szedték a harmatot lepedővel a más földjén, hogy elvigyék a földje hasznát.

21 A fölszívott harmatot kicsavarták a lepedőből, majd a jószág ivóvizébe tettek belőle rontás ellen, de más betegségre is használták orvosságnak. A harmattól még nyirkos lepedőt ráterítették a megrontott fejőstehénre és úgy száradt meg a lepedő rajta.

22 Az évben az első vásár a Szent György napi volt, az április 24-ét követő szombaton (állatvásár) és vasárnap (kirakodóvásár). Ez így történt a 30-as évek vége feléig. Akkoriban megszüntették a vasárnapi kirakodóvásárt és attól kezdve egyszerre tartották meg a szombati állatvásárral. Az állatvásár helye a falu melletti Vásártéren volt, a kirakodóvásár pedig a Templom utcán (ma József Attila utca) az Állomás köztől (Hajnal utca) a Nagyköz utcáig. A Szent György napi tavaszi vásár részben olcsóbb, emiatt forgalmasabb is volt. Sok helyen ugyanis tavasszal a takarmány már fogytán volt, ezért a fölösleges állatai••..•• • : ( . - . • 19 Bálint S. 1976. П. kiad. 318. 80 Barna G. 1979. 98. 21 Barna G. 1979. 98. aa Borús R. 1981. 44. 199