A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)
Régészet és határterületei - Vörös Gabriella: V. századi leletek a kiskundorozsmai Kenyérváró dombról
II. À leletek értékelése A tárgyak közül a borostyángomb âz egyetlen, ami egyértelműen férfisírra utal. (I. t. 1.) Ezek a gombok vagy korongok kétélű, hosszú kardok tartozékai, díszei voltak. Anyaguk és formájuk nagyon sokféle, és Dél-Oroszországtól Nyugat-Európáig nagy területen elterjedt. 4 A mi leletünkhöz területileg és tipológiailag is a Szirmabesenyőn 5 , illetve az Érmihályfalván 6 előkerült, mindkét esetben magányosan eltemetett férfiak sírjából származó kardgombok állnak a legközelebb. A Dunántúlról is kerültek elő hasonló típusúak : Lebenyben 7 , Táskán 8 , Pécs—Üszögpusztán 9 . E kardtípus használatának idejéhez fontos kronológiai fogódzópontot jelentenek a sírokban talált pénzek : az érmihályfalviban II. Theodosius 444-ből származó aranypénzének utánzata volt, a jakuszovicei kardot pedig Valentinianus arany solidusa keltezi 10 . Ugyanilyen pénz került elő egy wolfsheimi sírból is, ahol szintén borostyánból készült karddíszt találtak, alig nagyobbat, mint a mi példányunk 11 . A csat (II. t. 1.) legközelebbi párhuzama a Tápé—Malajdok A temető területéről szórványként előkerült ezüstcsat, rombusz formájú szíjszorító lemezzel, és a karikára hajló pecekkel. A tiszalöki sír 13 csatjának elemzésekor Kovrig Ilona felvetette, hogy a malajdoki példány az V. századi gazdagon vésett és aranyozott csatok IV. század közepi elődjét jelenti 14 . Ebben az esetben a dorozsmai — tipológiai szempontból —, szerény vésett díszével és kopott aranyozásával a két csoport között áll és így összekötő láncszemként értelmezhető. A karika alakja, kiképzése, bordázása a gepida csatokéra emlékeztet 15 . A szíjszorító lemeze aránylag ritka, a rombuszt megközelítő formája, a sarkainál kiugró félkörös szegecsalappal a lemez, illetve a későbbi öntött fibulák lábformáját idézi fel bennünk. 16 Az öntött ezüst csatok közül a mienkhez legközelebb áll a mezőkászoni 17 , a szécsényi 18 és a már említett tiszalöki 19 példány. Az oktaéderben végződő fülbevalók (III. t. 2—3.) különböző típusai (arany, ezüst, bronz, tömör illetve áttört, üveg- vagy kőberakású) az V. században széles 4 A kardokhoz tartozó gombokat J. Werner gyűjtötte össze: 1956. 75. tábla 11. térkép, 50.1.1 — 15., 57. t. 1., 53. t. 4. A mienkhez tipológiailag nagyon közel áll a Wien-Leopoldau 3. sírjában lelt gomb. (18. t. 2.). Ritkán előfordul, hogy női sír tartozéka, mint fémkarikára erősített csüngő. Smolin, XXXII. sír J. Tejral 1982. 90, 28:6. 5 Megay G. 1952. XXV. t. 1. с 6 Roska M. 1930. 148. kép. 7. 7 Pusztai R. 1966. 6. ábra 7. 8 Bóna I. 1979. 17. kép 9 Első közleménye: Hampel J. 1900.100. 4, 4a, 4c ábrák. Az üszögpusztai példány azért különleges, mert aranyrekeszes foglalatban almandin berakások vannak, és közepén kis fülecske is található. 10 László Gy. 1951. XVIII. t. 2., 2a. 11 J. Werner 1956. 4. t. За—3b., 5. 12 Párducz M.—Korek J. 1946-48. LXV. t. 18. 13 Kovrig I. 1951. 116. 14 Csallány D. 1961. CILII. t. 8. 16 A Tiszaderzs-Dűlődombról 1942-ben beküldött leletben egy olyan bronzcsat is szerepel, melynek a szíjszorító lemeze rombusz formájú és a csúcsain egy-egy köralakú, a nittszeg számára kialakított rész van. A leírás szerint három sarkán fejes szegecsek találhatók, de ez a képen nem látszik. Csallány D. 1961. 215—216. CXCVIH. t. 6. 16 A lemezes fibulák körével, elterjedésének területével Kovrig Ilona foglalkozott behatóan: 1951.114—115. és lásd az ide tartozó jegyzeteket! 17 Lehoczky T. 1897. 37. 2., 2a. kép 18 Pintér S. 1887. 429. 1., la. kép 19 Kovrig I. 1951. 113. XLHI. t. 3. 16
