A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Néprajz - Szűcs Judit: A társadalmi rétegződés és a táplálkozás összefüggése Szentesen

A gazda (a középparaszt, nagygazdák egy része) családja együtt étkezett a fogadott emberekkel, az alkalmazottjukkal, a gyerekkel. Ezek a fogalmak a részest, cselédet, bérest, kiskanászt jelentették. „Kosztot attunk." — mondták. Esetleg a vacsorát költötték el külön, de az étel ugyanaz volt (lásd a szövegmutatványt).

8 A birtokosnak számító többszáz holdas gazdáknál kialakult táplálkozást külön témaként is lehetne tárgyalni; itt csak néhány, rétegek közötti kapcsolatban lényeges vonatkozását emeljük ki. A nagycsaládban a család nagysága, nemzedékenként a nemek aránya, a földek nagysága, távolsága meghatározhatta az étkeztetés rendjét (vö. a szövegmutatvánnyal). Az iparosok anyagi- társadalmi helyzete, mint a parasztsággal termelő'- családi kapcsolatot tartó, fizikai munkát végző rétege itt említendő. Ugyanakkor közöttük is különbséget kell tennünk. A műhellyel, földdel rendelkező', segédekkel dolgoztató mester a középparaszt, esetleg a nagygazda helyzetével mérhető'. Bár a nagygazda, birtokos paraszt lenézi az iparost mondván : „Azok zacskóval veszik a lisztet, abból sütik a kenyeret". (Ibolya Károlyné). A sokgyerekes városi iparossegéd helyzete, táplálkozása már inkább a kisparasztéhoz, kubikoséhoz hasonlítható.

9 Külön tárgyalást kíván a földtelen parasztok, mezó'gazdasági munkások étkezése. Ugyanis ezeknél a rétegeknél az anyagi helyzetből, életkörülményekbó'l adódó különbségek a táplálkozásban is eltéréseket hoztak létre. Földnélküliség, elvándorlás, egyke Ebben a fejezetben külön tárgyaljuk a földtelen szegényparasztság: uradalmi cselédek, éves cselédek, béresek, részesek, kubikosok, cserepesek (a téglagyárak nyári idénymunkásai), összefoglaló néven mezó'gazdasági bérmunkások

10 helyzetét. E két utóbbi foglalkozásúakat a városra jellemző' rétegként nézzük meg. A földnélküliség, az egyenlőtlen birtokelosztás

11 feszültsége Szentesen is belső elvándorlásban, a kubikos, cserepes munka vállalásában, egykézésben vezetődött le. Az Amerikába vándorlás nem közelíti meg az országos átlagot.

12 A belső elvándorlás

13 (ti. a monarchia területén belül) jelentősebb volt, de a családok egy része 2—12 év múlva visszajött. A föld, a megélhetés hiányából adódó gondokat csak kis mértékben csökkentette a mezővárosi ipar igénye. Az 1900 és 1930-as évek adatainak összevetése alapján a 712 fős mezó'gazdasági kereső csökkenés mellett 250 fős növekedés volt az iparban.

14 8 Papp Imre 1955. 16. Ő is megerősíti a gazda családjának együtt étkezését a cselédekkel. —• Borbás Lajos 1972. 123. A szerző szegényparaszt családból származva részesaratóként tapasztalta, hogy a kistőkei kisgazdák (a mi fogalmaink szerinti középparasztok) főztek a részeseknek és együtt étkeztek velük. 9 A paraszti rétegeknél végzett vizsgálatot összevethettem a családban tapasztaltakkal ; nagyszüleim a két különböző iparosréteget képviselték. A mester és nagygazda közti különbségtételt megerősítette Ibolya Károlyné visszaemlékezése is. Figyelembe vettem szüleim beszámolóit, az általuk közölt adatokat; ők iparos gyerekeként ismerték meg a paraszti világot, majd felnőttként hosszú ideig dolgoztak az Adóhivatalban utána a Pénzügyi Osztályon. 10 Féja Géza 1980. 38—104., Katona Imre 1979. 134—166. Több szempont szerint osztályozva tárgyalja a bérmunkások táplálkozását. 11 Kovács Imre 1947. 65—103. 12 Kovács Imre 1947. 65—103., Polgármesteri jelentések 1901—1912. Az évenként kiadott jelentések adatai a gyűjtéssel ezt látszanak igazolni. 13 Borbás Lajos 1977. 28. 14 Szűcs Judit 1982. 53—55. 169