A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Néprajz - Szenti Tibor: Tanyai istállók Hódmezővásárhelyen

A jászlak, az ajtók száma, és a „kettős, hármas istálló" megnevezés az épület méreteivel függött össze. „Az istálló 4 ajtóra, 2 vég és 2 keresztjászolra" vagy hasonló becsük jelzik, hogy a feudális korban nagyméretű istállók gyakran elóTordultak. A Puszta elkülönözése után félridegen tartott állatokat a Mihály napi szétverés után a jobbágygazdák ezekben a nagy teleitetős istállókban tartották. A becsük megadták az istállók méreteit is. Ezek a nagy épületek 15—17 öl hosszúságúak voltak, de becsültek 25 ölest is.

34 Mégis, a legtöbb istálló ebben a korban sem volt tanyaháznál nagyobb. Átlagban 7—11 öl között becsülték a hosszúságukat. Az istállók szélességében alig találtunk eltérést. Minden korban 5—6 m között váltakoztak; a 19. század elején leggyakrabban 2,5—4,0 öl között. A 19. század végén, amikor a nagygazdaságok szakosodni kezdtek, ismét megmegjelentek a nagyméretű istállók. Ezek falát, ácsolatát, tetóTedesét már tanult mesteremberek készítették.

35 Az istálló és a tanyaépület kapcsolata A tanyatelken az istállók nem csupán egyedül álló állatszálláshelyek voltak, hanem jelentékeny részük szorosan kapcsolódott, összeépült más használatú és rendeltetésű épületekkel. A leggyakoribb volt istálló tanyaházzal és másik istállóval egy fedél alatt. Ezután következett a szín, takarmánytároló, ól, kamra, műhely; de találtunk hozzáragasztva cselédlakást, nyárikonyhát, juhakolt, granáriumot és pajtát is. A feudális korban az istállók egysoros épületekben kaptak helyet. A 19. század második felétől mind gyakoribbá vált, hogy az istálló mögé is építkeztek, illetve az istállót a tanyaház lakóhelyiségei mögé ragasztották. Ezzel kialakult a kétsoros építkezés. Az 1933-as tanyatervek között Bicskei János Tanya 1232/a sz. kétsoros lakóépülete négyzet alaprajzú volt, ahol az istálló a második sorban, a konyha és a kamra mögött kapott helyet.

36 Az istállóval egy fedél alatt épült, vagy valamelyik oldalához hozzátoldott épületek közül kevés volt közvetlenül ajtón keresztül kapcsolatban az istállóval. A legtöbbet ajtók és ablakok nélküli, tagolatlan fal választotta el egymástól. Az istállóajtón keresztül egy másik istállóval; leggyakrabban a marhaistálló a borjúistállóval, a lóistálló pedig a csikóistállóval kapcsolódott; esetleg a ló- és marhaistálló között volt átjáró. Istálló a mögötte épült takarmányossal, ún. levélajtón keresztül állt közvetlen kapcsolatban. Ezt Nagy Gyula is megfigyelte a vásárhelyi Pusztán.

37 Nyári istállók és karámok A nyári istállók és a karámok építészetileg külön típust, ezen belül a változatai alaptípusokat képeztek, de használatukat és a jószágtartást illetően, ezeket az istállók kiegészítő részének kell tekintenünk. Osztályozásuk szempontja lehet, hogy egyik részük közvetlenül az istálló toldalékaként, annak egyik végében, vagy a háta mögött épült, a másik részük pedig külön állt, gyakran az istállótól is távol, a tanyatelek 34 Szenti T. 1983 I. 220. 35 Szenti T. 1983 I. 221 (Az épületek méreteit és értékét a hivatkozott tanulmány részletezi.) 36 Szenti T. 1983 I. 239. 37 Nagy Gy. 1975. 253. 130