A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1984/85-1. (Szeged, 1986)

Néprajz - Tóth Ferenc: Melléképületek Makón a 18. század végén

MELLÉKÉPÜLETEK MAKÓN A 18. SZÁZAD VÉGÉN TÓTH FERENC (Makó, József Attila Múzeum) Az 1699-ben újjátelepült Makó a 18. században gyors fejló'désnek indult. Népessége a II. József kori népszámlálás idejére 9291-re, a lakóházak száma 1012-re nőtt. Az urbárium idejére a társadalmi rétegződés is eló'rehaladt : a telkes jobbágyok aránya 51, a házas zselléreké 35, a hazátlan zselléreké 14%. A város határa teljes egészében úrbéres föld maradt. A városi communitas és a püspök-földesúr közötti évszázados per során a helység polgárai makacsul védték korábbi privilégiumaikat. Jogállapotukra mindvégig bizonyos önállóság és különállás jellemző'. Népi építészetünk történeti szemléletű kutatása terén Csongrád megyében országos érdekló'désre számot tartó műhelytanulmányok születtek. Barabás Jenó' alapos levéltári kutatások alapján megrajzolta a 18. századi Hódmezővásárhely népi építészetét,

1 amelyet a végrendeletek mikrovilágának kutatásával Tárkány Szűcs Ernő fejlesztett tovább.

2 Szenti Tibor a melléképületek kutatásával végzett úttörő munkát,

3 Bálint Sándor a szegedi nagytáj, Juhász Antal főleg a szegedi tanyakutatás terén törekszik a következetes történeti szemlélet érvényesítésére. Az inventáriumoknak a népi építészet kutatásában betöltött szerepére már Vajkai Aurél is felhívta a figyelmet: „Minél több hagyatéki leltárral kell megismerkednünk, hogy végre tisztába jöjjünk: mennyi bútora, ingósága volt a korábbi falusi embereknek. Valószínű, hogy itt meglepetések érnek még és ismeretlen részletek kerülnek napvilágra."

4 Míg Vajkai Aurél a ház felszereltségét hangsúlyozza, addig Barabás Jenő idézett tanulmányában a népi építkezés vonatkozásában is felhasználja a hagyatéki leltárakat. Az inventáriumok minden szűkszavúságuk ellenére igen konkrét adatokat tartalmaznak a berendezési tárgyakon, a bútoron, a gazdasági eszközön, a viseleten, a kismesterségeken túlmenően a népi építkezés tekintetében is. A 18. századi melléképületekre vonatkozóan bázisforrásunk az inventáriumok voltak és — az ezzel formailag rokon — 1781. évi tűzvész során keletkezett conscriptio. Ez utóbbi 50 kárvallott adatait tartalmazza, így egy időmetszetben a gazdaságok 5 %ról

5 vannak a történeti statisztika módszerével összegezhető adataink. 1 Barabás 1954 2 Tárkány Szűcs 1961 3 Szenti 1983 4 Vajkai 1948. 27. 6 Tóth Ferenc 1983 • 99