Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)
M|ndkét összeírás föltünteti a lakatlan, illetve üres tanyákat és az elpusztult épületeket. Alsótanyán 1857-ben 126 lakatlan tanyát találtak az összeírok, ami e határrész lakóházainak mindössze 5,3 %-a. Miután az összeírást október 31-én végezték, arra gondolhatunk, hogy ezekről a tanyákról lakóik télire városi házukba költöztek. Ám e 126 lakatlan tanya közül 1870-re 28 elpusztult, 41 pedig üresen állott, ami viszont arra enged következtetni, hogy ezek már 1857-ben elhagyatottak voltak. 1870-ben Alsótanyán 111 üres tanyát és 194 elpusztult épületet, Felsőtanyán 52 üres tanyát és 103 üres telket vettek számba. 228 Üres házak a város külterületén 1870-ben A ház beosztása Felsó'tanya Alsótanya egy szoba 12 2 szoba, konyha 13 73(!) szoba, kamra (v. raktár, istálló) 4 2 szoba, konyha, kamra (v . pince) 6 16 szoba, konyha, istálló 4 2 szoba, konyha, félszer 3 1 négy osztatú 6 6 öt osztatú 1 4 hat vagy több helyiségű 3 3 52 109 Az üresen talált lakóházaknak több mint fele (86 ház) két osztatú, szoba-konyha beosztású volt. A terepmunka tapasztalatai alapján úgy véljük, hogy ezek részben bérföldön épült zsellérházak lehettek, amelyeket lakóik elhagyni kényszerültek, részben gazdáknak olyan kis tanyái, ahová lakót (tanyást) fogadtak. A három és több osztatú, üres tanyák száma mindössze 61 volt. Alsótanyán 9 üres tanyaház mellett, ugyanazon a házszámon, lakott házat találtak. Mindez azt érzékelteti, hogy a pusztulás és az újrakezdés a tanyásodásnak egy felfelé ívelő szakaszában is együtt található a szegedi tanyákon. A tanyafejlődés újabb hulláma a szegedi árvíz (1879) után bontakozott ki. 229 Számos parasztcsalád tanyán élő rokonainál húzódott meg a víz elől, s nem is tért vissza a Városba, ahol megdrágult az élet. A városi házépítést ugyan a hatóság előnyös kölcsönnel támogatta, de sokan nem bíztak az ottani életlehetőségekben, ezért inkább kinn telepedtek le — akár úgy, hogy bérföldet fogtak, vagy lakóként más házában éltek. 1887-bó'l páratlan forrásunk van a szegedi tanyásodás mértékének és jellegének megállapításához: a Város külterületi házszámjegyzéke. 230 Elemzése szétfeszítené munkánk kereteit, ezért csak néhány adatát és adatsorait használjuk fel. A csengelei kapitányságban 194 tanyai ház közül 116 volt új építésű (ezeknél a jegyzék régi házszámot nem tüntet fel). Az új számozás bevezetésének ideje nem ismert, de — miután a csengelei bérföldeken épült tanyák kisebb része (78 tanya) 228 A két határrészen az összeírok eltérő terminust használtak. A két összeírásnak a szegedi tanyákra és a tanyai népességre vonatkozó adalékai önálló feldolgozást érdemelnek. *»• BALINT SÁNDOR 1976. 129. 230 CsML, IV. 13. 1414. 111/18. Szeged sz. kir. város külterületi házszámjegyzéke, 1887. 78
