Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

A tanyák népessége 1850 1857 1870 Alsótanyák ? 14 052 16 441 Felsőtanyák ? 9 068 9 574 13 508 23 120 26 015 A lakóházak száma 1850 1857 1870 Alsótanyák ? 2379 2842 Felsőtanyák ? ? 1577 2785 ? 4419 BALOGH ISTVÁN állapította meg, hogy a tanyás gazdálkodás területi kiterjedése az 1850-et követő két évtizedben volt a legrohamosabb.

221 Ez a tanyai népesség gyarapodására is elmondható (ami természetesen összefügg a gazdálkodás kibontakozásával). Szeged tanyai népessége húsz év alatt csaknem megkétszereződött, 12 500 fővel nőtt, ám 1857-ig volt jóval gyorsabb a növekedés. Melyek e települési, demográfiai folyamat összetevői? 1. A közlegelőből 1852—53-ban 10 248 hold, 1854-ben közel 12 000 hold került haszonbérlők kezébe. Láttuk, a 10 évre bérbe adott földeknek előbb csak töredékén épült tanya, s hamarabb építettek a 30 éves földek bérlői. Részint azért, mert a hosszú haszonbérleti idő a beruházásra, megtelepülésre kedvezőbb föltételt nyújtott, részint mivel erre a haszonbérletre 262 tehetős, zömmel tőkeerős tanyai gazda vállalkozott. A haszonbérlőknek a járásföldekre települése 1870-ig azonban csak kisebb részét eredményezhette a tanyai népesség gyarapodásának. 2. Nagyobb része abból származhatott, hogy a korábban városon lakó parasztcsaládok és utódaik kitelepültek szállásföldjeikre. Giba 1840 körül készült kataszteri fölmérése mutatja, hogy a szállásföldek betelepülése még messze volt a telítettségtől, csak a Városhoz közel tanyásodott sűrűn a határ. 1850-ig az ún. kaszálóövezetnek egyötödét törték fel, ám ez a folyamat az 50-es évek gabonakonjunktúrájának hatására hihetetlen mértékben fölgyorsult. 1850 áprilisában Szeged határában a feketeföldi szántókon és a kaszálókon együtt 32 533 hold megművelt földet mutattak ki,

222 ami átszámítva 24 399 kat. hold. 1855-ben viszont Palugyay „a legújabban nyert adósorozati adatok" alapján 49 229 kat. hold szántóföldet tüntet föl.

223 A szántóterület növekedése öt év alatt közel 25 ezer hold, ami — az egy-két éve kiosztott legelők feltörésének ütemét ismerve — túlnyomórészt a kaszálók fölszántásából származott. Ezt a kaszálórétek területének csökkenése is igazolja. A homokföldek rendszeres művelésének természetes folyománya volt a tanyaépítés. 3. A következő jelenség az, hogy a nősülő legények csak az igazán módos családokban maradtak a szülőkkel egy födél alatt, nagycsalád-szervezetben gazdál221 BALOGH ISTNÁN 1965. 439. 222 CsML, Szeged v. tan. ir. jegyzéke Sz. kir. Szeged város határa egész kiterjedésének. Készítette Maró thy Mátyás mérnök, 1850. április. 223 PALUGYAY IMRE 1855. 458. 76