Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

amikor már áttértek a jól jövedelmező' paprikatermesztésre — tért hódított a szőlőkben is. Röszke településtörténetéből azt kell kiemelnünk, hogy a feketeföldi szántóövezetben jött létre és fölvirágzását a dohánytermelésnek köszönhette. Lehetséges, hogy már 18. század eleji kialakulásában szerepe volt a dohánynak. Nem kizárt, hogy a felsorolt szerb birtokosok majorjaiban összeírt zsellérek kertészkedtek is. Ennek eldöntése további kutatást igényel, de az bizonyos, hogy Röszke a 19. század közepére kis faluvá nőtt. Sajátos, hogy a népesedő falu egészen 1950-ig Szeged külterülete maradt. Forrásaink alapján áttekintettük a szegedi szállásföldek betelepülését a 19. század közepéig. 1849-bŐl végre pontos számvetést találtunk a kaszálók korábbi évtizedekből tudott fölszántásáról. Maróthy Mátyás főmérnök jelentette : „Ezen Kaszálóknak 1/5 része szántás alá használtatik, így a kaszálókoni vetés 15 037 hold."

16S A kaszálókon tehát nagyobb területet szántottak, mint az egész feketeföldi szántóövezetben. Ez a jelentés egyértelművé teszi Maróthy 1850-ben készített kimutatását, melyben megkülönböztetett 56 390 hold parlag és 18 796 hold művelt kaszálót.

169 Utóbbi feltört, szántott földet jelent. Roppant tanulságos, hogy a század derekán a szegedi tanyák népe egyik évről a másikra 3759 hold kaszálót tört eke alá. Tizennyolcezer holdnyi kaszáló felszántása — mint bemutattuk — az 1720-as évek óta fokról fokra történt. Miután a feketeföldi szántókat nem növelhették, a rétek feltörését szükségessé tette a népesség gyarapodása, s időközben serkentette a gabonakonjunktúra is. A kaszálók szántásának pontos mértékét ismerve válik érthetővé a tanyás településnek a Giba-féle felmérés idejére történt széles kibontakozása és számos gazdának a tanyákra való kiköltözése. Az 1850. évi országos összeírás alapján Szegeden a határbeli házak és lakosok száma a következő volt :

170 Ház Lakos Tanyai ház Szőlőhegyi majorságban Csőszház Reszkei kertészség Szent-mihálytelki kertészség Bauernfeind kertészség Hódi Krisztina kertészség Csavoiszky kertészség Összesen: 2785 13508 Szeged egykorú népessége 50 244 személy, melynek 26,8 %-a élt külterületen. Ez messze a legmagasabb külterületi arányszám,

171 még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy a kertészségekben 1064 fő (kb. 2%) faluszerű telephelyen lakott. 168 CsML, Szeged, o. tan. ir. Számozott ir. 252. d. 5110/1845. 169 CsML, Jegyzéke Sz. kir. Szeged város határa egész kiterjedésének. Készítette MARÓTHY MÁTYÁS Szegeden, Április 5-én 850. E kimutatás tanulságát korábbi tanulmányomban elemeztem. (JUHÁSZ ANTAL 1975. 303.) 170 PALUGYAY IMRE 1853. 229. 171 Vö: BALOGH ISTVÁN 1965. 440—441. táblázatos kimutatásával, mely szerint Kecskemét lakosságának 11,6%-a, Orosházáénak 14,4%-a volt tanyai lakos. 59