Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

Dohány földekké változtattyák, (kiemelés J. A.) s ez által a Dézsmabéli város jövedelmei ... csorbulnának, azonban a Felsoség Rendelése szerént az illyetén Dohány földek, minden holdra 37

1

/

z frt számlálván, taksáltatni parantsoltatnának, Vedres István földmérő' Urnák meghagyattatik, hogy minden ilyetén Dohány termesztésre fordított, akárhol e Város határában találkozó Szántó, vagy kaszállo földeket hiven megvizsgáljon, hold számra fel l-mérjen.. ."

160 A 18. század végén a jó értékesítési lehetőségek eredményezhették, hogy a dohány a kertészetekből kilépve megjelent a feltört kaszálókon is. A gazdák a dohánytermesztésre zselléreket szerződtettek vagy haszonbérbe adták földjüket. Röszkére visszatérve, az I. katonai adatfelvétel már 25 épületet tüntet föl e helyen. (7. kép) 1828-ban Részkén 33 házat és 276 lakost írtak össze,

161 Giba kataszteri fölmérése pedig az itteni szántóföldeken 94 kertészházat talált. 1850-ben a reszkei kertészségben 134 házban 614 lakos élt,

162 ami arra mutat, hogy a virágzó dohánykertészet valósággal faluvá fejlődött. A dohány monopólium bevezetése (1851) után a röszkeiek áttértek a paprikatermelésre, ami biztosította a kertészség fennmaradását és fejlődését. Valamelyest különbözött Szentmihálytelek kertészség kialakulásának története. Miután 1726-ban végleg Szeged birtokába került, a várost kiosztotta szőlőskertnek alsóvárosi és palánki polgárok között.

163 A szőlők a Horgos felé vezető országút és a Tisza között félhold alakban terültek el. Ettől délre dohánykertészet keletkezett, ahol — Giday Kálmán szerint — 1760-ban már 6 kertész dolgozott. Az I. katonai adatfelvétel 8 kertészházat jelöl e területen (1783 : Coll. XVIII. Sectio 31.), Giba Antal pedig 21 házat, valamennyit a szántóföldeken. Giday szerint a napóleoni kereskedelmi zárlat következtében terjedt ki a paprika termelése az alsóvárosi szántóföldekkel szomszédos szentmihálytelki dohányföldekre, majd a szőlőkre is, úgyhogy a 485 szőlőparcella nagy részén is paprikát termeltek.

164 1850-ben a kertészségben 28 házat és 152 lakost vettek számba.

165 Már Giba 12 szántóföldön 2 épületet, 2 parcellán 3 épületet talált, ami kifejlett gazdaságokra enged következtetni. A település nagyobb arányú fejlődése az 1880. évi telekosztás után következett be. Új telkeket az országút mentén osztottak, így Szentmihálytelek ezután is megőrizte egyutcás, útmenti település jellegét. Kevesebbet tudunk a Rácok szállása, Rácz Kertek elnevezésű kertészetről, amely a felsővárosi szántóföldeknek a Fehértó felé eső peremén létesült. Ballá térképe „Vinea Rátz Szállás" néven tünteti föl, és szőlőnek jelöli az I. országos katonai adatfelvétel is. Giba ugyanezen a területen 14, egy 1853. évi forrás 15 házat rögzített.

166 Inczefi szerint a török hódoltság idején letelepedett szerbekről nevezték el.

167 Szentmihálytelek és a Rácok szállása múltjában közös, hogy mindkettő eredetileg szőlő volt. A szőlők mellett jelentek meg a dohánykertészek, majd a kertészkedés — 160 CsML, Szeged v. tan. ir. Tan. jkv. 1862/1800. — VEDRES ISTVÁNnak a dohányföldekre vonatkozó jelentése eddig nem került elő. 161 LUDOVICUS NAGY 1828. 139—143. 162 PALUGYAY IMRE 1853. 229. 163 GIDAY KÁLMÁN 1974. 164 GIDAY KÁLMÁN 1974. 254. — A paprikatermesztés kiterjedésére vonatkozó megállapítását forrással nem támasztja alá. 166 PALUGYAY IMRE 1853. 229. 166 Országos Levéltár (OL), D 122. Statthalt. Ofen Pol. 1854. 19 130. F III. E 41. mellékletű Szeged város határában, a városi területen kívül eső házak mennyiségének kimutatása, Szegeden September 22-én 1853. Hódy Antal számvevő tiszt, 167 INCZEFI GÉZA 1960. 74. 58