Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

(igazi neve Császár), olykor a keresztnév is szerepel, pl. Ábrahám Pál hegye. Nem családnévi eredetű hegynevek Giba térképén: Csorvahegy (helynévből, bár a nevet Bálint szerint a régi nyelv 'homok' jelentésben ismeri), Drágahegy, Jámborka szőlőhegy, Gyevi határi szőlők, Neszűr'hegy. Kirajzolódik tehát a homoki szőlőtelepítés folyamata: először módos gazdák telepítenek kaszálóik homokos, gyér füvű földjein, őket tehetős városi polgárok, honoráciorok követik, akik — ha nincs telepítésre alkalmas homokföldjük, vásárolnak ilyent, mivel a szőlő kedvező befektetésnek ígérkezik. Ezután válik a szőlőültetés az első telepítőkről már elnevezett högyekhen elterjedt gyakorlattá. A Giba térképről az is leolvasható, hogyan terjeszkedtek a szőlőhegyek a felmérés idején, vagy közvetlenül előtte is a kaszálók rovására. Az alsóvárosi határban négy „új osztású" hegyet jelöl: új osztású Kószóhegy (183 szőlőföld), Lengyelhegy (53 szőlőföld), Savanyahegy (43 szőlőföld) és Farkashegy (65 szőlőföld). Korábbi tanulmányunkban táblázatba foglaltuk a hegyekben jelölt épületeket : Alsóváros határában 250, Felsővárosén 77 szőlőhegybeli tanyát vettünk számba.

148 A legtöbb szőlőhegyben — kivéve az új osztású és egészen kis hegyeket — 1-2 épület található, amelyek csőszházak voltak. Ezek kicsiny, kb. 150 négyszögölnyi telken, magukban álló épületek. Hét nagy kiterjedésű szőlőhegyben volt 10-nél több épület : A szőlőhegy neve A parcellák száma Hány parcellán volt épület Kászonyihegy 972 93 Neszűr' hegy ? 39 Ladányi- Visnyei-, Csamangó-, Csalahegy 864 32 Mórahegy 278 27 Tarihegy 552 20 Nyárihegy 412 15 Farkas, Szélpál, Nagy Mátyás, Balog szőlőhegyek 340 11 Mi volt az eredeti rendeltetésük ezeknek az épületeknek? Kézenfekvő lenne a szőlőtelepítés után épült hajlékokra, bortároló épületekre gondolni, de ha összehasonlítjuk ezeket a kaszálókon épített szállásokkal, szembetűnő egyezéseket találunk. Több hegy béli szőlőben 10—13 öl, néhol 16 öl hosszú épületek, és ilyenekből összetevődő épületcsoportok voltak. Ilyen méretű épületek nem készülhettek ( !) — kizárólag lakás és bortárolás céljára, hanem állattartó építménynek : istállónak, birkaszínnok is — mint a környező szállásföldeken. Márpedig ha ezek az épületek az állattartást szolgálták, akkor nem a szőlőtelepítés után, hanem előtte épültek, s részei voltak egy-egy gazda szállásának. Ahogy a telepítés megindult, betagolódtak a hegybe, s legfeljebb újabb épületekkel gyarapodtak. A Kászonyihegyhen 4 nagyobb parcellán 3-3 épület volt, melyek három felől körülhatárolt udvart alkottak. Mindhárom tanyaegyüttes több holdas szőlőben, módos gazdák birtokán látható, ahol a szőlőt gondozó kapás és az állatokat ellátó cselédek lakásaival is számolnunk kell. A szőlobeli tanyák jellegébe betekintést enged Raditsevits János kereskedő és felesége, Zsivanovits Márta 1819-ben készült hagyatéki leltára.

149 Raditsevitsnak a Kászonyihegyhen 1500 út, vagyis 5 hold szőleje volt, amit feles müveit. A szőlőben 2 szoba, konyha, kamra, istálló és szín beosztású háza volt, s az egyik szobát padoltatta, ami igényességéről, huzamos kinntartózkodásról tanúskodik. A szobákban fenyőfa bútorokat, 3 rámás képet, fali gyertyatartót, a konyhában rézedényt, cserép148 JUHÁSZ ANTAL 1975. 299—300. 149 CsML, Szeged, számozott ir. 151. d. 4564/1819. . . 55