Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

10. kép. Részlet Giba Antal szegedi határtérképéről (2836—1842). MFM. A 147. szelvény: az alsóvárosi kaszáló- vagy szállásövezet egy részlete a puszta szélén. Az 1016. számú kaszálón jelölt szőlőtelepítés a későbbi Krallerhegy, Mórahalomtól délre. határát átszeli a nagy fontosságú budai országút, más néven „nagy postaút", amelynek két oldalán, megközelítően egyező tájolással, az úttól 60—100 öl távol sok tanya épült. Néhol az útmenti tanyák ritkás sort alkotnak. A külső határ homokos földjein különösen célirányos volt az utak, pl. a hatöles marhahajtó út közelébe építeni, a jobb közlekedés és teherszállítás érdekében. Az alsóvárosi pusztával határos kaszálókon többnyire a puszta szélén építkeztek, így ahol a közlegelő és a kaszálóövezet határát valamikor egyenesen jelölték ki, ott a pusztaszéli tanyák szinte sort képeznek. Az alsóvárosi részen 163 pusztaszéli tanyát vettünk számba! 1840 tájára már kialakult az ún. Tüsöksor (147., 153. szelvény, 1950 óta Mórahalom határában) és az Öregcsorvai sor (173., 174., 176. szelvény, Rúzsa határában). Utóbbi soron 29 tanya települt. 51