Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)

szállása volt — külső és belső —, s Pálfy János „két esztendőre az ki árendáltt belső szálásnak Fű árában 20 forintokkal" tartozott neki, tehát a szállást a bérlő kaszálónak használta. (CsML, Szeged v. tan. ir. számozott ir. 1169/1812.) Nemes Pálfy József 1765. évi végrendeletéből idézzük: „Móra halma mellett Szállásomon lévő Szöllőm (mely immár termő) ugy a' Szent Mihály Teleki Szöllőm is négy részre osztassanak..." (Uo. végrendeletek 1. d. 206/1765.) Ez a szállásokon kibontakozó homoki szőlőtelepítés első említései közé tartozik. Az 1800-as években készült Vedres-féle térképen a birtokok területét az „egész szállás" rovatban jelölik, a szelvényeken pedig az olvasható : „Volfort György Ur szállása", „Miller Rókus Ur szállása" stb. Mindegyik esetben magát a telket, a birtokolt földet jelentette a szállás. A szállásföld megnevezés az 1820-as években bukkan föl forrásainkban. 1826: „Szatymaz körül vagyon egy Kaszáló Földem tulajdon keresményem, mely a Portzio Levél szerint tészen mintegy 220 zsákos földeket, ezen Szállás földet, mivel leg inkább férfiú gyermekeimnek segittségével szerzegettem, azért is azt rendelem, hogy halomásom után egyedül ött fiaimé légyen, s az egész Föld újra fel mérettetvén ött egyenlő részekre osztasson el." (Tandari Ferenc cívis végr. Uo. 3. d. 3771/1826) 1830 : „Vagyon Gajgonán 200 hold szállás földem, ezekbül kévánom nyoltz gyermekeimet egyformán részesittetni..." Majd alább: „Az Szállás földemen lévő már készen 600 utbul álló termő szöllömet is nyoltz egyforma részekre fel osztattatni akarom." (Nemes Zombory Márton cívis végr. Uo. 3. d. 1727/1830) 1835 : Volford György „mezei gazda" két idősebb fiának, amikor külön kenyérre mentek, szállásföldjéből 37-37 holdat adott, majd úgy rendelkezett: „...a még birtokomban levő 192 zsákos tanya földembül (...) a vélem egy kenyéren lévő Josef és Istvány fiaim is szinte fejenként 37 hold kaszálló földet kapjanak, és pedig oly formán, hogy a Tanyán lévő Épületek és szöllő föld ezen Josef és Istvány részeikbe jusson egyenlő felosztással..." A többi „kaszálóföldet" négy fia és két férjezett lánya között hat egyenlő részre osztotta. (Uo. Felbontatlan végr. 1825—1837. 3. d. 1200/1835. kiemelés J. A.) Látható, a szállásföld a kaszáló, kaszálóföld szinonimája, s mint egyéb források is tanúsítják, nem ritka szállásföldön a szőlőtelepítés. Volford György módos gazda testamentumában a szállásfölddel azonos jelentésben szerepel a tanyaföld kifejezés. A kaszálótelkeket a szállásföld terminus gyakori használata és a tanyaföld kifejezés fölbukkanása után is említik egyszerűen kaszálónak — épp úgy, mint a 18. században. 1819: „A Zákányi mintegy 15 Hold Kaszálom, mivel még 1746-ik esztendőben 17-ik Januáriusban költ Agnifitionális levél szerint Leány ágra nem haromolhatik; mindezen tekintetből, mint pedig bővebb jutalmazásul ezen Zákányi egész Kaszalom, egyedül Pál egyetlen egy férfi fiamnak jusson..." (Ábrahám György végrend. Uo. 2. d. 769/1819) 1821: „mostanság birok Balástyába egy kis kaszálóval..." (Takáts György végrend. Uo. 2. d. 4050/1821) 1826 : „Az Bojár halmánál hellyheztetett kaszálóm, melly 33 jugerumot tészen Ősi: ugyanott Fodor Józseftől szerzett s 26 jugerumból álló saját szerzeményem." (Makra Imre cívis végrend. Uo. 3. d. szám nélkül/1826) 1832: „17 holdnyi kaszáló" (Császár Ágnis végrend. Uo. 3. d. 453/1832) 1835 : „Az Ősze Székinél lévő 30 zsákos ősi, és 30 zsákos szerzeménybeli Kaszáilóim..." (Dékány József polgár és mezei gazda végrend. Uo. 3. d. 381/1835) Az a föltűnő, hogy akkor is használják a kaszáló megnevezést, amikor ezeknek 43