Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)
Mielőtt a tuguriumok jellegét vizsgálóra vennénk, tekintsük át a Balla-térkép szállásjelöléseit. A „Felső Városi Szálláskertek" övezetében 143 szállás található. A halmok (Sós Pál Halma, Palatínus Halom) és a szikes tavak (Lacus Makra Székje, Lacus Ősze Széke, Lacus Szir Tó stb.) megnevezése mellett szembetűnik a Gajgonya Kert földrajzi név (5. kép). Korábbi említését 1751-bol ismerjük: ,,Gaigonya névü Telekje." u A kert terminus föltehetően a 16—17. században a Duna—Tisza köze északabbi részén használt mezei kert kifejezés kései használata. Valószínű a szálláskert megjelöléssel való összefüggése, aminek az értelmezésére még visszatérünk. A felsővárosi szálláskerteknek közel felében (69 szálláskertben) két vagy több épület állott és 18 szálláskertben volt kisebb-nagyobb szőlőtelepítés. Az alsóvárosi kaszálókon Ballá Antal a kisebb határrészeket is megnevezte. Tanulságos a szállásokat ilyen részletezésben bemutatnunk, a szántóföldekkel határos területről a puszták felé haladva (6. kép) : 1. A Kun Miklósi Halomtól Lacus Doma Székjéig terjedő kaszálóknak megnevezése nincs, ez a későbbi Feketeszél és Domaszék kapitányság területe, amelyen 55 szállást vettem számba. 2. Diverticulum Kantsal és Gáspár (a Buday-féle térképmásolat hely megjelölései magyar nyelvűek, s a továbbiakban mi is a dűlő megnevezést használjuk): 13 szállás. 3. Móra dűlő — Móka dűlő — Szarvas dűlő: 23 szállás 4. Zabos Fája dűlő : 8 szállás 5. Bordány dűlő(később kiskundorozsmai dűlőnév, ma e néven önálló község) — Szija-Fája dűlő (kihalt helynév) : 6 szállás 6. Zákány dűlő — Sövén-Fája dűlő (egykorú iratokban Sován-fa, kihalt helynév) : 9 szállás 7. Csórva dűlő — Garga dűlő (kihalt helynév): 13 szállás 8. Ásotthalom dűlő és a tőle délre fekvő, meg nem nevezett határrész: 10 szállás. Ballá térképe a szállásépületeknek ugyanolyan „szóródását" tükrözi, mint harminc évvel korábban Kaltschmidt Ábrahámé: a városhoz közeli kaszálókat sűrűn ülték meg, távolabb egyre ritkultak az építmények. A csorvai és az ásotthalmi kaszálók mélyen benyúltak a baromjárásnak jelölt alsóvárosi pusztába. Ezt azzal magyarázzuk, hogy az ottani földek alkalmasabbnak bizonyultak fűkaszálásra (majd mezei gazdálkodásra), mint a városhoz közelebb fekvő legelők, pl. a Móra-Halom melletti „csordajárás". Csórván az Árpád-korban falu létezett, temploma volt (az 1747. évi térképen: Loc Eccles), az Ásott-Halomtól délre fekvő Templomhalmon pedig a régészek 13—14. századi templom alapfalaira találtak. Nem véletlen, hogy a 18. században ugyanazokat a földeket szállták meg, amelyek az Árpád-korban is telephelyek voltak. Szeged kaszáló-övezetében a Balla-térkép 280 telken, illetve szálláskertben tüntetett fel épületeket, az alábbi megoszlás szerint : A kaszálótelken a szállások 1 2 3 4 v. több száma épület épület épület épület 74 56 7 6 143 87 30 11 9 137 161 86 18 15 280 74 INCZEFI GÉZA 1960. 32. 29 Felsővárosi kaszálok Alsóvárosi kaszálók Összesen:
