Juhász Antal: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1982/83-2. A szegedi táj tanyái. (Szeged, 1989)
béri kötésből eredő követelések iránt kielégítését a Haszonbérlő összes vagyonából s szabad választása szerint eszközölni. A Város nagyobb bátorságára mindazonáltal közös akarattal megállapíttatik, hogy a kibérelt földből a haszonbéri idő alatt nyert gabona még kívül a földeken, vagy még a föld gyomrában mint vetés, vagy már a föld területén, de tőle még el nem válva, ép úgy tekintessék mint a Város részére 1840. 22-ik t. cikk 35 §-sa értelmében különösen lekötött ingó zálog; — mindezen termés tehát a haszonbérlő által már most előre s az egész haszonbérleti idő alatt (...) zálogba adatik... Amellynek nagyobb erejére nézve jelen szerződés az illető felek által saját kéz aláírással részint kereszt vonással megerősített Szegeden Martius hó 6 853. Ausländer Rozália Ausländer Albert neje saját kezem X vonása 6. Haszonbéri Szerződés Melynek erejénél fogva alól irott megesmérem: hogy a Pusztaszeri Pusztának ujjabb árverésen haszonbérbe adott részéből a 15-ik részletet, mely 50 holdakat foglal magában a mai naptól kezdve 6 évekre, vagy is az 1853. évi szept. 15-től 1859-ik évi sept 15-ig haszonbérbe kivettem a következő feltételek alatt. 1-ör A magajánlott évi haszonbért, mely 400 pft 50 kr-at tesz, köteles leszek mindenkor évnegyedenként előre a város pénztárába pontosan befizetni; az első fél évi haszonbérbe azonban a most bánatpénz fejébe befizetett 40 pfjaim be fognak számíttatni. 2-or Gazdálkodásom folytathatása tekintetéből szabadságomban lesz ugyan a kibérlett földön épületeket tétetni, de a haszonbéri évek kiteltével, azokért, valamint az általam teendő bár mely javításokért a Városi Közönségtől semmi némü megtérítést nem követelhetek, hanem jussom lesz azokat, amennyire lehet elhordatni. 3-or Ezen haszonbérlés színe alatt a Pusztaszeri pusztának közlegelőit használni szabad nem lészen, azért még az általam kibérlett földre is, juhokat csak telelőre hajthatok, de sem ezeket, sem más jószágaimat a közlegelőre a mezei rendőri törvényekben megszabott büntetés terhe alatt ki nem verhetem, hanem az érdeklett közlegelőre én is csak olyan jószágokat hajthatok ki, és csak azon terhek mellett, mint más helybeli lakosok. 4-er A haszonbérelt földet vidéki embernek alhaszonbérbe adni nem szabad, mit ha tennék, a haszonbérletet a Városi Elöljáróság az én irányomban ön hatalműlag megszüntetheti, s az én károm-< újra árvereztetheti. 5-ör A haszonbér elengedésére semmi esetbe számot nem tarthatok. ó-or Az általam haszonbérelt föld után járó minden nemű adózásokat, és Országos avagy Községi terheket, és bélyeg dijjakat, én alólirott tartozom viselni, s erre nézve a haszonbérből legkisebb beszámítást nem követelhetek. 7-er Ha a fent írt feltételeket akármely szin alatt nem teljesíteném, joga lesz a Városi Elöljáróságnak a kibirlett földet maga hatalmával elvenni, és az én káromra akárkinek haszonbérbe kiadni, rajtam p°Jíg mind az ujjabb kiadásból keletkezhető károkat és költségeket, mind a ne talán fent marad: haszonbért rövid úton minden törvényes orvoslások elmellőzésével önhatalmúlag megvenni, és tet' zése szerént választandó, s azonnal kész pénzzé fordítandó javaimból a köz pénztárnak teljes elég' Jtelt szerezni. Melyről is kiadtam jelen haszonbérlési kötelező levelemet Kecskeméten, 1853. július 5-ik napján Én elu.tem Drégelyi Károly mk. Vágó Ferencz k.v. HoT 'áth j .mos Én pedig alól írott a fizető kezességet Vágó Ferencz haszonbérlő mellett nem fizethetés esetében a 7-ik pont értelmében magamra vállalom. Kelt mint fentebb Vágó László keze vonása 7. Haszonbéri szerződés Mely Kecskemét sz. kir. város közönsége mint haszonbérbe adó és Веке István mint haszonbérbe vevő közt következőleg köttetett, úgymint I., Kecskemét sz. kir város haszonbérbe adja a régebben kiosztott pusztaszeri szántóföldekből a 34-ik részletet, mely 52 holdból s — • ölekből áll, következő feltételek alatt: 245
